A mezőgazdaság számára történt több ezer évvel ezelőtti erdőégetések növelhették meg annyira a légkör széndioxid-tartalmát, hogy annak következtében megváltozzon a Föld időjárása, és elkezdődjék a manapság is folytatódó felmelegedés - olvasható a Quaternary Science Reviews című folyóirat online kiadásában megjelent tanulmányban.
A Virginia Egyetem és a Maryland-Baltimore megyei Egyetem kutatói azt írják, a
Akkoriban az élelmiszer alacsony színvonalú megtermeléséhez a szükséges földterületek megtisztítására a kivágás és felégetés módszerét használták, rengeteg erdőt gyújtottak fel, és ezzel akaratlanul is megváltoztatták a klímát - mutatott rá William Ruddiman, a Virginia Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Addig használták a területet, amíg a termés mennyisége nem csökkent, akkor egy másik részen gyújtottak fel erdőterületet az ültetéshez. Az általuk művelt földeknél négyszer-ötször nagyobb területet gyújtottak fel. Ahogy a népesség nőtt, és kevesebb művelhető és ugaron hagyott terület maradt, a társadalmak intenzívebb földművelő eljárásokat alkalmaztak, így kisebb területen nagyobb mennyiségű élelmet termeltek meg.
A kutató elmondta, a mostani nagy hatékonyságú és intenzív földműveléssel kisebb földterületeken termelik meg a növekvő népesség élelmiszerét, és a világon nagy területeket - az Egyesült Államok észak-keleti részén, Európában, Kanadában, Oroszországban és Kína egyes részein - újra erdők borítanak.
Az erdők újratelepítésének kedvező hatásait mérsékelte a szén alapú üzemanyagok nagy mértékű használata a 150 évvel ezelőtt kezdődött ipari forradalom óta, amivel az emberiség tovább növelte a légkör szén-dioxid-tartalmát, és ezzel hozzájárul a globális felmelegedéshez.
Ruddiman elméletét azzal kapcsolatban, hogy a klímát már a korai civilizációk is nagy mértékben megváltoztatták, többen cáfolják. Ruddiman bírálói szerint a civilizáció korai időszakának népessége kevés volt ahhoz, hogy megváltoztassa a klímát. Szerintük a nagy mennyiségű szén-dioxid-kibocsátással járó erdőégetések az ipari forradalomhoz köthetők, amely nagy népességnövekedést is okozott.
Ruddiman és munkatársai elméletüket antropológusok, régészek és őskori természetkutatók tanulmányaira alapozzák.
"Mi azt javasoljuk, a klímát modellező szakemberek vegyék figyelembe, hogyan változott az idők során a termőföld használata, és az hogyan befolyásolhatta a klímát" - fűzte hozzá Ruddiman.
