A régészek pusztán egy kis apróságnak akartak utánajárni, a munkálatok azonban nem várt szenzációt hoztak: a Rajna-vidékén ugyanis rábukkantak az Alpoktól északra fekvő legöregebb - nagyjából kétezer éves - vízimalomra.
A szakértők számára a malom kora jelenti a legnagyobb meglepetést. "Nemigen lehetett arra számítani, hogy a rómaiak, akik időszámításunk előtt 50 táján vonultak be ide, ilyen gyorsan behozták technológiájukat" - tette hozzá a szakember.
A régészek véletlenül bukkantak rá a leletre. A malmok mindig a településeken kívül voltak, a kutatók azonban ezúttal a településmaradványok központjában végeztek munkálatokat: egy Krisztus előtti I. századi települést tártak fel az Inde völgyében. "Csak egy árokvonalat és annak pozícióját akartuk meghatározni az Inde holtágához viszonyítva" - mondta Geilenbrügge. A régészek ekkor bukkantak rá a gyöngyszemre.
A malom maradványai évszázadokon át pihentek egy nyirkos mélyedésben, agyag- és kavicsréteg védelmében. A leletet a természettudományi kormeghatározás érdekében szét kellene szedni, de ezt a régészek el akarják kerülni. Ehelyett a szakemberek "mellékleleteket" használnak a kormeghatározáshoz. Így például felhasználják a malom mellett talált ruhacsatot, amelyet minden bizonnyal a vízimalom működtetője hagyhatott el.