A kastélyhoz vezető utak, a címeres kapubejárat felújítása, illetve a melléképületek és a kupolás könyvtárépület rekonstrukciója után minden részletében újjászületik a Károlyiak ősi fészke, fehérvárcsurgói rezidenciája.
A Párizsból hazatért Károlyi György több mint egy évtizede vette kezébe a kastély sorsának intézését. Bár először felnőttként lépte át az egykori családi fészek küszöbét, Fehérvárcsurgó sosem volt ismeretlen számára. Szüleitől, hozzátartozóitól annyit hallott a faluról, a kastélyról és természetesen Magyarországról, hogy amikor először hazatért látogatóba - az időközben történt változtatások ellenére is - ismerősként fedezte fel a hajdani rezidencia termeit, az akkorra elvadult, de még "romjaiban" is gyönyörű parkot, a családi kápolnát.
Pedig a kép, amelyet hozzátartozói őriztek az egykor pompás épületegyüttesről, a II. világháborút követő államosítás óta alaposan megváltozott. Ami persze érthető, mert előbb a Fővárosi Gázművek birtokába került, majd menekült görög, később magyar gyerekek otthonául szolgált a kastély. Miután pedig megszűnt gyermekotthonként funkcionálni, majd egy évtizedig lakatlanul, üresen állt, kiszolgáltatva az enyészetnek. Állaga ennek megfelelően rohamosan romlott, állagmegóvása csak az 1980-as években kezdődött meg.
Amikor Károlyi György és hitvese, Angelica - akkor még párizsi lakosként - az 1990-es évek elején Fehérvárcsurgón járt, egy meglehetősen lepusztult kastélyt látott, amelynek tulajdonosa a magyar állam, kezelője pedig a Műemlékek Állami Gondnoksága (MAG), valamint az Országos Műemlékvédelmi Hivatal volt. Az utóbbiak irányították a felújítási munkálatokat, jelölték ki a kastély jövőbeni szerepét.
A "párizsiakat" nem hagyták közömbösen a látottak, és rövidesen részt kértek a kastélyban, a kastélyért végzett munkákból. Megkönnyítette ezt, hogy akkor már több műemléképület vagyonkezelői jogát az egykori tulajdonosok vagy azok leszármazottai gyakorolták. Károlyi György és felesége azt javasolták, hogy a kastély legyen Európai Kulturális Találkozóközpont, olyan hely, amely Európa és a demokrácia felé nyit. A terv megnyerte az akkori illetékesek tetszését, és a gróf legfőbb szövetségese, Angelica asszony támogatásával belevágott a megvalósításba. Első lépésként létrehozták a non profit szervezetként működő Károlyi József Alapítványt, amely 1997-ben együttműködési szerződést kötött a MAG-gal, hogy közösen munkálkodjanak a terv végrehajtásán. A szerződés értelmében az alapítvány 99 éves bérleti jogot kapott a kastély használatára, azzal a feltétellel, hogy a restaurálási munkákat 15 év alatt befejezik.
Miközben folyamatosan zajlanak a szükséges felújítási munkálatok, az alapítvány szervezésében egymást érik a kastélyban és a parkban a rangos programok. Gyertyafényes koncertek, Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok, kiállítások, gyermekrendezvények, tudományos tanácskozások befogadója lett a kastély, amely kutatóközpontként is funkcionál, miután Fejtő Ferenc az alapítványnak adta fantasztikus értékeket rejtő könyvtárát és dokumentumgyűjteményét. A rendszerezést Angelica asszony végezte el hónapokig tartó munkával.
Károlyi György és hitvese közben fehérvárcsurgóiak lettek. Egyre kevesebb időt töltenek Franciaországban. Számukra most már a haza Magyarország és a vértesaljai falucska, a kastély pedig az, aminek szánták: Európai Kulturális Találkozóközpont, ahova szívesen járnak a külföldiek, de otthon vannak az itthoni vendégek is.
