Vigyázat! A padlizsánkrémre nagyon könnyű rászokni – nem véletlen, hiszen a padlizsán a burgonyán és paradicsomon kívül a dohánynak is közeli rokona, és az unokatesóhoz híven tartalmaz némi nikotint is. Elvonási tünetek ellen spájzoljunk be télire is belőle!
Egy kis etimológiaA padlizsán nevei sok mindent elárulnak az Indiából származó gyönyörű lila bogyó hazánkba vándorlásáról. Régebbi neve, a törökparadicsom jelzi, hogy a török hódoltság alatt ismerkedtek meg eleink a tőlünk délre sokféle kulináris gyönyörűség alapanyagául szolgáló „főzeléknövénnyel”. A mára elterjedt, rejtélyes és idegen hangzású padlizsán név pedig a hatalmas tojásforma bogyókat buzgón termesztő és terjesztő bolgárkertészek patladzsanjának átvétele – mondanom sem kell, hogy ők is a hosszan tartó török iga alatt bolgárosították a perzsa-arab bádindzsán nevet.
Megköszönve a törököknek a többszörös hozzájárulást ahhoz, hogy most viszonylag olcsón és nagy mennyiségben hozzájuthatunk a változatos módokon elkészíthető tojásgyümölcshöz, nézzük a legfontosabb kérdést:
Milyet vásároljunk?
A padlizsán akkor jó, ha tükörfényes és feszes a sötétlila héja – tapintása, mint a folpackké…
Ha ilyet vásárolsz, nem kell tartanod a receptekben gyakran emlegetett csípős kesernyés mellékíztől, melyet az öregedő termésben a nikotintartalom megnövekedése okoz. Felesleges például jó előre besózni (bár ha olajban sütöd ki, a sózás segít, hogy kevesebb zsiradékot vegyen fel a padlizsán), és nem kell különféle praktikákkal kicsorgatnod a levét.
Padlizsánkrém
A padlizsán az egyik legsokoldalúbban felhasználható „főzeléknövény”: előétel, főétel, sőt még tortácska is készülhet belőle. Kedvencem az előételként pirított kenyéren, vagy paprikába, paradicsomba töltve kínálható padlizsánkrém: nyaranta ezt teszem a szendvicsembe, persze jól megpúpozva, és friss paradicsomot csomagolok mellé.
Kétfélét szoktam készíteni, hangulattól függően: az egyik a nagyapám kedvence volt, a fokhagyma dominál benne, a másiknak pedig Erdélyben lettem a rabja, vöröshagymás-majonézes, kicsit füstös ízű.
A padlizsán sütése
Mindkét krémhez először meg kell sütni a padlizsánt. Ha alkalmad van szabad tűzön sütni, tedd grillrácsra és néhányszor forgasd meg, vagy közvetlenül dobd a parázsra – mérettől függően 20-30 perc elég, hogy átsüljön. Ha sütőben sütöd a padlizsánt, nem árt óvintézkedéseket tenni, hogy ne robbanjon fel: szurkáld meg néhány helyen, vagy pedig bugyoláld alufóliába. A szabad tűzihez hasonlóan kicsit füstös íze lesz, ha félbevágod, úgy sütöd meg. A 180 °C-os sütőben mérettől és mennyiségtől függően fél-háromnegyed óra alatt sülnek át a padlizsánok.
Lehetőleg még forrón hámozd meg, és kezdd el feldolgozni. Ha darabosabbat szeretnél, villával törd össze, a krémesebb állag eléréséhez turmixot használj.
Fokhagymás padlizsánkrém
Hozzávalók
4 közepes méretű padlizsán
3-4 gerezd lereszelt vagy átnyomott fokhagyma
só
bors
1 kiskanálnyi citromlé
1 teáskanál jóféle mustár
2-3 evőkanál semleges ízű olaj
Erdélyi padlizsánkrém (vinetta)
Hozzávalók
4 közepes méretű padlizsán
2 gerezd lereszelt vagy átnyomott fokhagyma
1 közepes vöröshagyma
2-3 evőkanál olaj
só , bors
1 tojásból majonéz (vagy 2-3 evőkanálnyi a tubusból)
Hogyan lehet megőrizni télire?
A kész padlizsánkrémből egy-egy adagot el szoktam „lopni”, és elteszem a fagyasztóba télire. Szobahőmérsékleten felolvasztva, és turmixszal kicsit átkeverve épp olyan lesz, mintha frissen készült volna. Ha eleve fagyasztani vesszük a padlizsánt, olaj és majonéz nélkül tegyük el, így biztosan jó marad az állaga felengedés után is, amikor kedvünkre ízesíthetjük.
Másik módja a tartósításnak az, ha a frissen sült és azon melegében meghámozott, áttört padlizsánt tisztása mosott, száraz befőttesüvegekbe tömjük (ne maradjon benne levegőbuborék!), és 1-2 ujjnyi étolajat a tetejére öntve légmentesítjük.
Kössük le celofánnal (a két réteg közé a biztonság kedvéért tegyünk egy kis Nátrium-benzoátot), csavarjunk rá fedőt, és tegyük fel a polcra télire. Amikor elővesszük, a tetején lévő olajat keverjük bele a padlizsánkrémbe, és a fűszerezzük kedvünkre.