Az Arad melletti bizerei kolostor romjainál most szombaton és vasárnap a nagyközönség is megtekintheti azokat az archeológiai és művészettörténeti szempontból egyaránt jelentős, a XII. századig is visszanyúló leleteket, amelyeket a legutóbbi ásatások során találtak.
A romániai Aradtól 15 kilométerre lévő Szépfalu (Frumuseni) határában, a XII. században épült bencés apátság, a bizerei kolostor maradványainál folytatott feltárásokról a Nyugati Jelen című aradi napilap internetes oldalán közölt összefoglalójában azt írta, hogy ebben az évben egy közel húsz méter hosszú téglafal alapjaira bukkantak, amiről feltételezik, hogy faszerkezetű építmény állt rajta, és a zarándokok szálláshelye lehetett.
Az augusztusi feltárások az Arad Megyei Múzeum, a Kolozsvári Régészeti és Művészettörténeti Intézet, a Temesvári Bánság Múzeuma és a Gyulafehérvári Egyetem közreműködésében folytak, az egyetemi professzorok mellett temesvári, kolozsvári és szegedi régész hallgatók vettek részt a munkában.
Az idei ásatáson előkerült leletekből – köztük arannyal futtatott réz feszületből, késmarkolatokból, gyűrűkből, zsindelyszegekből, használati tárgyakból – alkalmi kiállítást nyitnak; a múzeum, a megyei tanács és a szépfalui önkormányzat szeptember 5-én és 6-án a tavalyihoz hasonló népünnepélyt szervez, amelynek keretében megtekinthetők az ásatások, miközben koncertek, íjászat és lovaglás is várja a látogatókat.
2003-ban az egykori templom kőpadlójának két mozaikrészletét találták meg, tavaly pedig egy 12 méter hosszú bárka lenyomatát; mindkét felfedezés nemzetközi visszhangot váltott ki. A lap által idézett Derzsi Csongor régész szerint a mozaikrészletek azért is különlegesek, mert eddig még nem bukkantak hasonló leletekre a Kárpát-medencében, csak a kolostor ezer kilométeres körzetén túl.
Az apátság annak idején egy szigeten állt, a középkorban még szabályozatlan medrű Maros ölelte körül. A régészek a kikötő és a szárazdokk maradványait is megtalálták. A bencés apátság szerzeteseinek só vámszedési joga volt, ez jelentős gazdasági alapot biztosított számukra.
A négy évszázadon át működött kolostor történetének tanulmányozását és megismerését segíti az eddig feltárt több mint kétszáz sírhely is. A régészeti lelőhely azért is ritkaságnak számít Kelet-Közép-Európában, mert háborítatlan területen fekszik, mezőgazdasági munka nem folyt rajta. Tavaly védett területté nyilvánították a bekerített területet.
A hat évvel ezelőtt megtalált mozaikokat két temesvári restaurátor, Ion Oprescu és Razvan Gavan konzerválta. A leleteket néhány napon belül visszatakarják földdel, és már csak akkor tárják fel újra, amikor klimatizált múzeum épül föléjük. A cél az, hogy régészeti parkot és múzeumot létesítsenek, hogy a nagyközönség is megtekinthesse a romokat.
