Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
„Hallgatása a leghosszabb csend”

„Hallgatása a leghosszabb csend”

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 09. 05.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Hozzátartozók, rokonok, pályatársak körében péntek délután felavatták a tavaly elhunyt Sánta Ferenc író sírkövét; az egyszerű, süttői márványból készült oszlopon csupán az író és felesége neve olvasható.

Az íróról Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett meg. Az irodalomtörténész az MTI-nek elmondta: Sánta Ferenc ma elfeledett írónak számít, noha írásai és az azokban felvetett problémák mindig időszerűek lesznek.

Az irodalomtörténész példának az író Sokan voltunk című elbeszélését említette, amelyet szerinte 1954-ben, a megjelenése pillanatában mindenki a saját korára érthetett.

"A 60-as, 70-es években ez megváltozott, az emberek a szegénységről, a nyomorról a háború utáni időszakra, azaz a múltra asszociáltak. Sajnos az elbeszélés ma megint szörnyűségesen időszerű, mintha rá kellene döbbennünk: a világ nem változott meg" - mondta Vasy Géza, aki József Attilát idézve megállapította, hogy ugyan a történelemben "finomul a kín", de sosem múlik el örökre.

Vasy Géza megemlékezett Sánta Ferenc munkásságáról, amelyből az író "összetett valóságszemléletét" emelte ki. "Könyveiben bemutatja a gondokat, a szegénységet, a nehézséget, de sohasem felejti el ábrázolni az emberek ösztönös jóságát". Az irodalomtörténész szerint ez a "népi humanizmus" a mai társadalomból kiveszőben van. Vasy Géza az MTI-nek felidézte azt is, miért nem jelentetett meg az író komolyabb írásművet az utolsó három évtizedben.

"Sánta Ferenc hallgatása a leghosszabb csönd a magyar irodalomban. Dolgozott, de nem fejezte be a műveket. Később ezeket meg is semmisítette. Azt mondta, azért nem tette közzé újabb írásait, mert annyira sötéten látja az emberiség sorsát, hogy írásaiban semmilyen reménysugarat nem tud felmutatni" - mesélte az irodalomtörténész. Hozzátette: Sánta Ferenc életműve hamarosan visszanyerheti az őt megillető helyét a magyar irodalomban. "Egy erdélyi kiadó két könyvét is megjelentette nemrég: mindkettő könyvsiker lett Romániában.

Sánta Ferenc tehát szülőföldjén hazaérkezett" - zárta szavait Vasy Géza.
Sánta Ferenc 1927. szeptember 4-én született Brassóban, Kolozsvárott járt gimnáziumba, 1945-ben a debreceni református kollégium diákja volt, de tanulmányait félbehagyta. Megnősült, sokféle foglalkozással próbálkozott, ipari munkás, bányász, katonatiszt lett. 1954-ben az Irodalmi Újságban megjelent első elbeszélésével (Sokan voltunk) az irodalmi élet középpontjába került, az Új Hangban Szabó Pál avatta íróvá. Pályakezdését az irodalomtörténet Móriczéhoz méri, a hasonló szemlélet, a népismeret, népszeretet miatt is.

Hamarosan első elbeszéléskötete, a Téli virágzás is napvilágot látott, igazolva a pályakezdéshez fűzött reményeket. 1963-ban jelent meg Az ötödik pecsét című allegorikus regénye, amelynek határhelyzetbe kényszerített hősei a lelkiismeretük parancsát követve választanak az élet és a becsület között. Jelentősek Húsz óra és Az áruló című művei is. Ez utóbbit színpadon Éjszaka címmel játszották. Novellái Isten a szekéren, válogatott írásai Halálnak halála és A szabadság küszöbén címmel jelentek meg.

1987-ben az MDF alapító tagja volt, 1994-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1956-ban és 1964-ben József Attila-díjat, 1970-ben Monte Carlóban Arany Nimfa-díjat, 1973-ban Kossuth-díjat, 2004-ben Magyar Művészetért Díjat és Hazám-díjat kapott. 2007-ben megkapta a irodalmi életműve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, abban az évben a Magyar Írószövetség örökös tagjává választották. Sánta Ferenc életének 81. évében 2008. június 6-án hunyt el.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Szépirodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr287859032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard