Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
70 éve hunyt el a magyar színháztörténet egyik legnagyobb alakja

70 éve hunyt el a magyar színháztörténet egyik legnagyobb alakja

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 09. 06.
Kelemen Barnabás: A Fesztivál Akadémia Budapest jubileumi 10. évada
2026-01-14 12:12:04

„A Fesztivál Akadémia Budapest generációkat és 40 országot összekötő folyamatosan fejlődő, egész évben

Fonós lemez lett az Év Jazz albuma
2026-01-09 14:38:41

Az Év jazz albuma elismerést kapta a jazz.hu szavazóitól a Juhász Gábor Trió feat. Holló Aurél: Stories From

A Hegedű Ünnepe: Három napos Fesztivál egy januári hétvégén
2026-01-06 13:34:34

Koncertkavalkád és ikonikus művek magyar hegedűművészek kiválóságainak előadásában – 2026-ban első

Triolina Folk és Női vonások koncert Sukorón
2025-12-16 19:45:27

Különleges és felemelő élményben lehet része azoknak, akik december 20-án Sukoróra látogatnak. Az utolsó

további bejegyzések a szerzőtől »

Hetven éve, 1939. szeptember 8-án hunyt el Budapesten Hevesi Sándor rendező, színigazgató, író, műfordító, kritikus.

Nagykanizsán született 1873. május 3-án. Zongoraművésznek készült, mégis a színház mellett döntött, már ötödik gimnazista korában kritikát írt a Zalai Közlönybe. A budapesti egyetemen jogot és filozófiát hallgatott, bölcsészdoktori és német-francia szakos tanári oklevelet szerzett. 1892 és 1906 között a Magyar Szemle belső munkatársa volt, elsősorban dramaturgiai írásai jelentek meg. Műfordításokkal is jelentkezett, így Moliere-től lefordította a Dandin Györgyöt és A fösvényt.

1901 karácsonyán a Nemzeti Színház igazgatója, Beöthy László rendezőnek szerződtette. 1904-től részt vett az akkor alakuló Thália Társaság művészeti igazgatásában, rendkívüli érzékkel fedezett fel új tehetségeket, akikből idővel a színházi élet legnagyobbjai lettek. A színészeknek tartott előadásaiból két műve is született, Az előadás művészete és A színjátszás művészete.

A Nemzeti Színházban azonban ellenségei is jócskán akadtak, így 1907-ben örömmel vállalta a Népszínház-Vígopera néven induló színház főrendezőségét. Itt olyan sikerek fűződtek a nevéhez, mint a Carmen újszerű rendezése és Csiky Gergely Nagymamájának zenés vígjátékká alakítása Blaha Lujzával a főszerepben. Egy év után ismét a Nemzetihez szerződött, és megrendezte az Antonius és Cleopátrát, valamint a Hamletet. 1912-ben az Operaház főrendezője lett, ahol kiváló zenei és szcenikai ismeretei főleg Verdi és Mozart rendezéseiben érvényesültek.

1914-ben ismét visszaszerződött a Nemzetibe, 1922 és 1932 között a színház igazgatója volt. Vezetése alatt a színház példátlan virágzásnak indult, mivel Hevesi igazi reformot hajtott végre: megújította a műsort, új tagok szerződtetésével felfrissítette a társulatot, emellett a színjátszó stílusban, a szcenikai keretben is gyökeres változásokat hozott. Ő alkalmazta Magyarországon először Gordon Craig és Sztanyiszlavszkij rendezési elképzeléseit, bevezette a színházi bérletrendszert, megnyitotta a Nemzeti Kamaraszínházát. Nyolc Shakespeare-ciklust rendezett, ciklusokban újította fel Moliere, Ibsen műveit és a népszínműveket is. A magyar klasszikusok közül átdolgozta modern színpadra a Bánk bánt, és emlékezetes rendezése volt Az ember tragédiája is.

Tanított a Színművészeti Akadémián, ő szervezte meg az első rendezői tanfolyamot. Négy előadást tartott Londonban a magyar irodalom főalakjairól, a Shakespeare Társaság Shakespeare Magyarországon című előadásra kérte fel. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorúval jutalmazták.

A sikerek ellenére a konzervatívabb ízlést követő és követelő színházi ellenzék szembefordult vele, támadásaikban az antiszemita, szélsőjobboldali indítékok is szerepet játszottak. 1932-ben leváltották a színház éléről, ezután a Magyar Színházban dolgozott tovább. 1937-ben összefoglaló munkát bocsátott közre Színház címmel. Belekezdett egy Shakespeare-monográfiába, de befejezni már nem tudta: a súlyosan beteg Hevesi 1939. szeptember 8-án Budapesten halt meg.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Dráma Nemzeti Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Mucsi Zoltán visszatér – Egy életem stand up est Mucsi Zoltán visszatér – Egy életem stand up est
  • Először Magyarországon: érkezik a Wicked az Erkel Színház színpadára Először Magyarországon: érkezik a Wicked az Erkel Színház színpadára
  • Szeretőből egy is sok - brit vígjáték a Rózsakertben! Szeretőből egy is sok - brit vígjáték a Rózsakertben!
  • Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál Katlanra fel! Kedden indul a 18. Ördögkatlan Fesztivál
  • Musicalshow a Rózsakert Színpadon - Nikola Tesla története sztárszereposztásban Musicalshow a Rózsakert Színpadon - Nikola Tesla története sztárszereposztásban

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr437859078

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása