Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
„Nem vagyok elsőosztályú, de elsőrangú másodosztályú igen”

„Nem vagyok elsőosztályú, de elsőrangú másodosztályú igen”

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 09. 06.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

A hatvan éve, 1949. szeptember 8-án elhunyt Richard Strauss nevét kevesebben ismerik, mint legnépszerűbb művének bombasztikus nyitóakkordjait: az Imígyen szóla Zarathustra című szimfonikus költeménye csendült fel például Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeia című filmjében.

Strauss 1864. június 11-én született, kürtművész apja egy gazdag sörgyáros lányát vette el, így a családnak anyagi gondjai nem voltak. Már hatévesen komponált (a hangjegyeket ekkor még apja jegyezte le), tizenévesen már játszották műveit, a zenekarban ott fújta apja is. Az egyetemen néhány szemeszter filozófiát hallgatott, majd utazni kezdett, és 1885-ben Meiningenben karmesternek szerződtették.

Strauss első zenéi Mendelssohn, Brahms és Schumann hatását tükrözték, később Liszt és Berlioz szimfonikus költeményei és Wagner zenekari művei inspirálták. Művészetén nyomott hagyott Mahlerrel való megismerkedése, viszonyukat ugyanakkor beárnyékolta a feleségek egymás iránti utálata. Strauss első szimfonikus költeményét Liszt hatására, és a wagneri vezérmotívum technikáját alkalmazva írta 1886-ban itáliai utazásai nyomán. Ezt követte a Macbeth, a Don Juan, a Halál és megdicsőülés, a Till Eulenspiegel vidám csínyjei, a már említett Imígyen szóla Zaratusthra, a Don Quijote, a Hősi élet; művei a romantikus stílus végső határát súrolják. Érdekesség, hogy az első kereskedelmei forgalomba került CD-n, 1983-ban utolsó szimfonikus költeményét, az Alpesi szimfóniát Herbert von Karajan vezényelte a Berlini Filharmonikusok élén.

Első operája, az 1893-ban írott Guntram egyetlen érdeme, hogy női főszerepét a komponista menyasszonya, Pauline de Ahna, későbbi felesége énekelte. Annál nagyobb sikert aratott az Oscar Wilde nyomán íródott Salome, majd a Hugo von Hofmannstahl librettójára írt Elektra: ezekben már a romantikát meg nem tagadó, "modern" zeneszerzőként mutatkozott meg. Legnépszerűbb operája, A rózsalovag a wagneri harmóniavilág és a mozarti forma összefonódása. Ismert zenedrámája az Ariadné Naxosz szigetén, Az árnynélküli asszony, az Arabella, az Egyiptomi Heléna, A hallgatag asszony. Jelentősek dalai is, utolsó, egyben legismertebb vokális műve a Négy utolsó ének.

Strauss kiváló karnagy is volt, 1919-1924 között ő volt a bécsi Staatsoper főzeneigazgatója. 1933-35 között a birodalmi zenei kamara elnöke volt, ezt követően csak a zeneszerzésnek és a vezénylésnek élt Garmisch-Partenkirchenben (itt van ma a Strauss Intézet), 1949. szeptember 8-án bekövetkezett haláláig.

A nemzetiszocializmusban játszott szerepét sokan sokféleképpen értékelték. Arturo Toscanini például azt mondta, hogy a zeneszerző Strauss előtt megemelem kalapom, az ember előtt pedig visszateszem. Egy rosszmájú kritikus azt írta, hogy ha Richard, legyen Wagner, ha Strauss, akkor Johann.

Igor Sztravinszkij bombasztikusnak, sziruposnak, sőt egyenesen hánytatónak nevezte zenéjét, míg Pablo Casals úgy vélekedett, életművéből világosság, pontosság, rendkívüli művészet árad. Maga Strauss azt mondta: "Meglehet, nem vagyok első osztályú zeneszerző, de elsőrangú másodosztályú igen".

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Zene Komolyzene

Ajánlott bejegyzések:

  • Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel
  • Újra Veszprém lesz az operett fővárosa Újra Veszprém lesz az operett fővárosa
  • TITOK évad a Pannon Filharmonikusokkal TITOK évad a Pannon Filharmonikusokkal
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr727859088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard