A szöveg mögötti szerepben Hernádi Judit. Búgó hangján ezekkel a mondatokkal kezdi el Jaross Viktória legújabb darabját.

Jaross Viktória legújabb írása-rendezése az MM avagy Mindent Magamról című darab, melyet a népszerű spanyol filmrendező, Pedro Almodóvar „Patty Diphusa“ című könyve inspirált. A mű csupán ihletője a műnek, mely alaptörténetében és felépítésében is eltér a spanyol regénytől. A színdarab szerkezetileg rövidebb történetekre épül, melyeket egy központi szereplő köt össze. A lélekbúvár lét, a kettős élet, az alteregó és létrehozója közt feszülő ellentétek kérdései inspirálták a fiatal művészt.

A darab központi figurája egy begubózva élő, forgatókönyvíró férfi, aki az életét a gondolataiban, a fantáziájában éli. Megállás nélkül ír. Több évtizede dolgozik egy forgatókönyvön. „A” forgatókönyvön.

Miközben látjuk, és figyelemmel kísérjük valódi életét, betekintést nyerünk gondolati világába, ahol ugyanez az ember egy fiatal, erotikus kisugárzású, gyönyörű színésznő. A fantazmagóriával párhuzamosan zajlik a férfi „valós“ élete.
A képzeletében nővé váló pszichológus-forgatókönyvíró stílusosan, humorral és kellő lélektani mélységgel szemléli kívülről-belülről önmagát. A férfiúi és női én remek lehetőséget ad számára, hogy még több szemszögből, érzelmi indíttatásból, szereptípusból nézze-láttassa magát. A pácienseivel való találkozás – mindkét világában – egyre előrébb görgeti az önmegismerésben, míg végül mások által válik önmagává.

A létrehozott kettős világban minden alak szintén két minőségben mutatkozik meg. A forgatókönyvből színpadon megelevenedő figurák amolyan szélsőséges, „szürreális rajzfigurái“ eredeti valós énjüknek.
A főszereplőt körülvevő alakok mind valamilyen frusztrációval élnek, melyek szimbólumai az életre való alkalmatlanságnak, a tagadásnak, a változástól való félelemnek. Ezek a karakterek a „betegségük“, a világhoz való hozzáállásuk, mániájuk segítségével ösztönzik a főszereplőt arra, hogy változzon, változtasson.
Jaross Viktória a Színház és Filmművészeti Egyetem koreográfus szakán végezett 2003-ban, ahol érdeklődése a színészekkel való munka, és a zenés-mozgásos kifejezési forma felé irányult. Jaross Viktória társulata 2004-ben állt össze, mikor megírta az első darabját (Cola, cukor, nokedli,), melyet a Színművészeti Egyetem bábszakos hallgatóival valósított meg egy olaszországi nemzetközi színházi fesztiválon, Arezzoban. Később budapesten a Merlinben mutatták be a darabot. Jaross Viktória ezután számos színházban dolgozott meghívott koreográfusként, színészként, táncosként is, valamint több külföldi ösztöndíjban is részesült az elmúlt években.

2007-ben rendezte meg következő darabját L'élek az esőben címmel. Ezt az előadást, amely eltért a hagyományos színházi formáktól, és teret adott a kísérletezgetésnek, a Thália Színház tűzte műsorára.