Egy kereken 3500 éves, több száz csontot és kincseket tartalmazó és mindeddig érintetlen kősírt tártak fel tübingeni tudósok a közép-szíriai Qatna királyi palotában.
Az ásatási terület Szíriában
Az időszámításunk előtt 1800-ban alapított Qatna a késői bronzkori Szíria egyik legjelentősebb királysága volt. Az Ókori Keleti Kultúra Tübingeni Intézetének régészei 2002-ben már feltártak itt egy királyi sírt.
Az idén nyáron felfedezett sírkamrára a palota északnyugati szárnyánál végzett ásatások során bukkantak rá. Egy hatalmas kőajtón keresztül jutottak be a kutatók a 4,9 méter széles és 6,3 méter hosszú kriptába. A helyiség a királyi palotából közvetlenül elérhető.
A csontokat nem anatómiailag logikus sorrendben, hanem csoportosítva halmozták fel. A famaradványok pedig arra utalnak, hogy egyes testeket ládákban helyezték el a sírban. Mindebből a tudósok arra következtetnek, hogy eredetileg a holttesteket máshol temették el, majd később a szokatlanul jó állapotban maradt leleteket áthelyezték.
A csontvázak mellett a régészek számos kerámiatálat és több, gránitból és alabástromból készült edényt is találtak, amelyek egykor az egyiptomiak hatására terjedtek el. Az egyik ilyen edényben értékes arany ékszerekre is bukkantak; a csontvázak mellett is számos arany gyűrű, diadém feküdt. A leletek között aranylemezek is megtalálhatók, amelyekkel a falakat vagy a bútorokat díszítették. Mindezek alapján a régészek úgy gondolják, magas rangú hivatalnokokat, hercegnőket és vezíreket, katonai vezetőket temettek a sírkamrába.
Egyelőre további kutatásokat igényel annak kiderítése, kiket temettek közvetlenül a királyi palota alá. Az ásatás sok kérdést hagy nyitva, mivel hiányoznak a temetkezés korából származó feliratok.
A 2002-ben végzett ásatások leleteit október 17-től láthatják az érdeklődők a Württembergi Tartományi Múzeumban.
