A kerékpár sokak számára a legfontosabb közlekedési eszköz, a falusiak a biciklivázon viszik haza a malacnak a tápot a darálóból, biciklivel mennek a temetőbe, egy nagy színes műanyag vödörrel, mely tele van olyan vágott virággal, ami nem ment el a piacon, gyerekek bringával mennek iskolába, tiszta sor.
A bicikli nagyon fontos eszköz, csak diszkóba nem jó vele menni, mert ha összeszedsz egy lányt, nem olyan jó úgy hazakísérni, hogy melletted ott zörög egy cajga. A városi kerékpározás is hasonlóan fontos, annyi különbséggel, hogy mondjuk Pesten nem visz az ember tápot a disznónak, mert a városból hatóságilag ki vannak tiltva a disznók. Ahogy a traktorok is.A biciklisek szerencsére nincsenek kitiltva, nyugodtan tekerhetnek, persze, csak ha imádják az életveszélyt. Mert kerékpáron nyomulni az autók között életveszély. Ahogy életveszély kismotoron is. Életveszélyes az is, ha nem kötöd be magad, amikor autózol. Tehát kijelenthetjük: közlekedni veszélyes, kerékpárral pedig különösen az.
A bringások tehát joggal hívják fel a figyelmet a problémáikra, arra, hogy folyton leszorítják őket, hogy évente számos futár leli halálát, stb. És ha csak örömünnepelni akarnának, mert jó együtt, akkor nyugodtan lezárhatják az Andrássy utat. Lezárják a futóversenyek miatt is, miért ne lehetne lezárni akkor, amikor ők akarnak kurjongatva bringázni, végre egymás mellett, nem egymás mögött, mint falun, aratáskor, amikor a kombájnok miatt jórészt az árokban kötnek ki. Legyenek bringás vonulások, szokjunk hozzá a karneválokhoz. New Yorkban szinte minden héten van karnevál. Tök oké.
Persze, néhány lábjegyzettel el lehet látni ezt a Critical Mass vonulást. Az autósok, a Nagy Közös Ellenség, tényleg bunkók, tudja ezt minden gépjárműtulajdonos, még a tényleg bunkók is. Nem indexelnek, ha sávot váltanak, stb. Arról nem beszélve, hogy amikor letették a jogsijukat, közel sem volt annyi kerékpáros, mint most, és az oktatójuk sem mondta el nekik, hogy figyeljenek a bringásokra kanyarodáskor, mert ott éppenséggel bicikli sáv is van…
Nem baj, ha az autós társadalom tudomásul veszi, hogy vannak kerékpárosok is. Tiszta sor. Kellenek tehát autóutak. Ezt ugyebár Demszkyvel is megbeszélhetnék, hisz a főpolgármester irányában igen jó az érdekérvényesítő képességük, hisz Demszky és ugyebár Kóka és a közlekedési miniszterek felismerték a bringásokban rejlő szavatszerzési potenciált, ezért ezek a politikusok jórészt elmennek riszálni magukat ezekre a rendezvényekre, ahol fűt, fát és bicikliutakat ígérnek, melyekből jórészt nem lesz soha semmi. Szegény bringások, rútul becsapták őket! Pedig ők úgy bíztak Demszkyben, úgy bíztak Kókában!
Bringa-ügyhöz még egy apró lábjegyzet. Nem annyira tudományos megfigyelésen, mint inkább személyes tapasztalaton alapuló észrevétel: tíz bringásból nyolc átmegy a piroson, nem jelzi kicsi kezével hogy kanyarodni kíván. Magyarul: nem közlekednek szabályosan, persze, nekik lehet, nem okoznak balesetet. Nos, amikor egy autós kikerül egy bringást, azt jórészt úgy teszi, hogy átmegy a vele szembeni sávba, amivel nem egy esetben egy ütközést is megreckéroz, szóval a bringás öntudat mellé társulhatna némi felelősségvállalás és KRESZ-ismeret is.
Egyébként meg tök jó, hogy ennyi bringás van a városban, ne csak lovas nemzet legyünk, hanem bringás nemzet is, legyen még több kerékpárút, tök evidens, mindenki ezt szeretné, ebben abszolút konszenzus van a társadalomban. Már csak azt nem értem, miért kell identitáskérdést csinálni a kerékpározásból. A bicikli tök jó dolog. Az autó is. Pestiesen szólva: ez ennyi.