Felavatták Lázár Ervin író síremlékét hétfőn a budapesti Farkasréti temető művészparcellájában; az alkotás Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész munkája.

Lázár Ervin életműve feledhetetlen és útmutató példa arra, hogy az ember úgy maradhat ép, ha soha nem felejti el gyerekkori énjét - fogalmazott beszédében Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke. Mint hozzátette, az egészséges az, ha a tárgyias hétköznapok valóságos világa és a képzelet, a fantázia által teremtett világ együtt létezik az emberben élete végéig.

Vasy Géza kiemelte: Lázár Ervinből sugárzott a szeretet minden nyitott szívű ember felé, legyen akárhány esztendős - mondta az irodalomtörténész. Kitért arra, hogy a klasszikus mesékben szinte mindig a jó győz, az életben viszont ez ritkábban történik meg.

Lázár Ervin történeteiben rendre megjelenik a rossz, a gonoszság, ami soha nem győz végérvényesen, de nem is pusztul el. Művei azt fejezik ki, hogy az ember úrrá tud lenni mindenen, ami létét, értékeit veszélyezteti, de állandóan készenlétben kell lennie. Ha ez így van, az életben megjelenik a szépség, a boldogság - fogalmazott beszédében az írószövetség elnöke.

A síremlék avatásán az író A bolond kútásó című novelláját Kézdy György színművész mondta el, József Attila Harmatocska című megzenésített versét pedig Sebő Ferenc adta elő. Az emlékezés virágait az író családja, tisztelői, barátai helyezték el a síremléknél.

Lázár Ervint 1974-ben József Attila-díjjal, 1980-ban Művészeti Alap Irodalmi Díjjal, 1981-ben pedig Állami Ifjúsági Díjjal tüntették ki. Déry Tibor-díjban 1990-ben részesült, 1992-ben elnyerte a Soros Alapítvány Életműdíját, majd 1995-ben az MSZOSZ-díjat is. 1996-ban kapott Kossuth-díjat.
Az író, elbeszélő, meseíró hosszan tartó, súlyos betegség után 70 éves korában, 2006. december 22-én hunyt el.