Száz éve, 1909. szeptember 27-én született Amerigo Tot (Tóth Imre) magyar születésű olasz szobrászművész; a kerek évfordulón rendezett Amerigo Tot-emlékév keretében a Ludwig Múzeum, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és civil szervezetek bevonásával Budapesten és vidéken számos kiállításra és előadása került, kerül sor.
A művész kalandregénybe illő életútja Fehérvárcsurgón kezdődött, szülőhelyére mindig büszke volt. "Sohasem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem, hogy ide fogok tartozni mindig" - írta. Érettségi nélkül vették fel az Iparművészeti Főiskolára (akkor Mintarajziskola), a tanulás mellett a Piatnik kártyagyárban dolgozott, és tagja volt Kassák Lajos Munka Körének.1931-ben felvételt nyert a Bauhausba, ahova gyalog érkezett meg; az egyre nehezebb helyzetbe kerülő iskolát 1932-ben otthagyta és tengerésznek állt. 1933-ban Drezdában rendezte első kiállítását, nem sokkal később a hatalomra került nácik letartóztatták. Az internáló táborból megszökött és - ismét gyalog - Rómába menekült, megérkezésének mesés történetét Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében örökítette meg. Az olasz fővárosban portré- és szobafestésből élt, hajléktalanszállón lakott. Idővel sikerült ösztöndíjat szereznie a Római Magyar Akadémián és felvette az Amerigo Tot nevet. Ekkor született alkotásain, főleg portrékon és reliefeken a reneszánsz és az antik római és etruszk művészet hatása érezhető.
Az 1940-es évektől számos szobra már az absztrakt művészet jegyében született; a Kavicsasszonyok sorozat darabjai és más figurális szobrai zömök, erős nőalakokat jelenítenek meg. A második világháború háború alatt részt vett az ellenállásban, ejtőernyősként teljesített futárszolgálatot, egyszer a Hortobágyon is landolt ejtőernyőjével. 1946-ban a római Magyar Akadémia tanácsadója lett, és bár hívták haza, inkább olasz megbízatásokat vállalt. Pályázott a vatikáni Szent Péter templom bronzkapujára, 1948-ban pedig megnyerte a Termini pályaudvar frízeinek pályázatát; a munkával 1953-ban készült el. A színes egyéniségű Tot a munka mellett volt autóversenyző, diplomata, koreográfus, sőt filmszínész is, a Keresztapa trilógia második részében az Al Pacino által játszott Michael Corleone egyik testőrét alakította.
Magyarországra 1969-ben tért haza először, ebben az évben Huszárik Zoltán portréfilmet készített róla. A Műcsarnokban életmű-kiállítást, a Tihanyi Múzeumban Tot-tárlatot rendeztek, mindkettőt hatalmas sikerrel. Hazai művei közül kiemelkedik a szülőfaluja, Fehérvárcsurgó templomában felállított Csurgói Madonna című kétalakos szobor, valamint A mag születése című dombormű, amely Gödöllőn található. Pécsett 1984-ben a városnak adományozott műveiből Amerigo Tot múzeum nyílt.
Rómában halt meg 1984. december 13-án. A budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, síremlékét Melocco Miklós készítette.