Ha fogtál már fügét, vagy láttad félbevágva, tudod, miről beszélek. És nem egyszerű termés, hanem egy különös, virágserlegbe csomagolt termés-rengeteg! Kötelező frissen megkóstolni, aztán jöhet az élmény tartósítása.

Frissen vagy aszalva?

Aszalva nagyon szeretem, de azt, hogy a frisset is megkóstoltam, csak rámenős barátnőimnek köszönhetem. Hála nekik, a füge személyében izgalmas állagú, zamatos gyümölcs került a kedvenceim listájára.

Hazánk a legészakibb pont, ahol még megérik az amúgy a Földközi-tenger vidékén őshonos füge. Igaz, ez kicsit olyan, mint a "magyar narancs", de a miénk! Ha mediterrán vidéken jársz, feltétlenül kóstolj meg egy igazi, forró nap érlelte példányt! A napfényes ősznek köszönhetően idén már nyár közepétől folyamatosan lehet a mézédes, puha, érett fügét szüretelni a bokrokról. Mivel nehezen szállítható, és csak néhány napig lehet eltartani, nem csoda, hogy a fügetermelő vidékeken többféle tartósítási eljárást is kidolgoztak: a legkülönfélébb aszalt gyümölcsökkel, mandulával, dióval megtöltve, vagy csak úgy magában aszalják, lekvárt készítenek belőle, egyes olasz vidékeken pedig pörkölik, és kávéként fogyasztják. Na és természetesen bort, pálinkát erjesztenek belőle.


Nem csak finom, de egészséges is: rost- és kalciumtartalma kiemelkedően magas, de nagy arányban tartalmaz vasat, rezet, foszfort és magnéziumot is.
A füge a legek versenyében igen előkelő helyet foglal el: mai tudásunk szerint a füge a legrégebben (11000 éve) nemesített növény, a Bibliában a legtöbbet emlegetett gyümölcs, és állíthatom, hogy a legfinomabb és legkülönösebb virágserlegbe csomagolt termés-rengeteg. Kultúrákat összekötő kapcsot tisztelhetünk benne, hiszen amióta Ádám és Éva a Paradicsomból kiűzetve fügelevéllel fedte el magát, fontos jelképe kultúránknak, de több vallás, köztük a buddhizmus is szent faként tiszteli, valamint a Korán is külön többször említi. Nem is szólva az egyetemes fügemutatásról, bár az egyes vidékek eltérnek annak megítélésében, hogy ez obszcén vagy éppen elismerő gesztus-e.

Sonkába bugyolált füge kecskesajttal

Ha már eleget ízlelgetted nyersen, próbáld ki ezt a az érdekes ízhatást! A füge vetekszik a sárgadinnyével, a sonkával való párosításban. Lehetőleg papírvékonyra szeletelt, nyersen füstölt sonkával próbálkozz, meg egy kis lágy, karakteres kenhető sajttal: így lesz teljes az ízek és a textúrák kontrasztja!
Az elkészítése pofonegyszerű. Vágd le a füge csumáját, és vágd félbe. Tegyél rá egy teáskanálnyi (vagy amennyi jólesik) kecskesajtot, márványkrémsajtot, de jó a fehérpenészes sajt is: lényeg, hogy puha, és karakteres ízű legyen. Ezt tekerd be a sonkába, és már el is kápráztathatod a vendégeidet ezzel a csodálatos és dekoratív előétellel!

Fügelekvár gazdagon

Ha már az előétellel is beteltél, ideje a tartósításnak.
Mikor megláttam ezt a receptet, ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy kipróbáljam – természetesen a levendula miatt: így végre használhatom a nyári tartalékokat.
A füge, mivel nálunk naponta egy-két szem érik csupán, és hamar romlik, jó a alany ahhoz, hogy ezzel-azzal „megbolondított” kulináris ritkaságként zárjuk apróbb befőttesüvegekbe.
10 szem fügével már érdemes elkezdeni a főzést. Mivel kis adagot készítünk, hamar megleszünk vele. Mossuk meg és vágjuk kis darabokra a fügét. Vágjunk apró kockára kb. 2 centi gyömbérdarabot. Reszeljük le fél citrom héját és facsarjuk ki a levét. Ezeket a hozzávalókat tegyük egy alkalmas méretű lábosba, szórjunk rá kb. 2 kanál cukrot és 1 kanál levendulás cukrot, vagy 1 kanálnyi levendulavirágot teatojásban vagy muszlinzacskóban. Főzzük 15-20 percig: kevergessük gyakran, és figyeljük, mikor főnek össze az alapanyagok. Amikor kész, szórhatunk bele felaprított mandulát, diót, fenyőmagot.
Kanalazzuk üvegbe, kössük le két réteg celofánnal. A rétegek közé a biztonság kedvéért szórjunk egy kis nátriumbenzoátot, ahogy a többi lekvárral is tettük.
Paplanok közt hagyjuk kihűlni.