A Világörökség részét képező Tokaj-hegyalja borvidék bemutatkozása hagyományosan szeptember végén, október elején kerül megrendezésre. Ekkor a tokaji és a hegyaljai borokat ismerhetik meg a látogatók, valamint népi hagyományokat ápoló művészeti csoportok is fellépnek a háromnapos programsorozaton.

A szüreti napok leglátványosabb eseménye a szüreti felvonulás, melyen a Tokaj-hegyalja borvidék valamennyi települése részt vesz. A színpompás kavalkád Tokaj főutcáján és főterén vonul végig. A kísérő rendezvények közül kiemelkednek a borkóstolások, a gasztronómiai bemutatók, a must- és szőlőkóstolók, a népművészeti és kézműves kirakodóvásár, valamint mesterség-bemutatók. A fesztiválszínpadon pedig hangulatzene, könnyűzenei koncertek várják a látogatókat. A hétvégi rendezvényen divatbemutató, bográcsgulyásfőző-verseny is várja az érdeklődőket.

Tokaj, a város

A Tokaj-hegyaljai borvidék vagy Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára. Tokaj már a középkorban is jelentős település volt, várral rendelkezett, amely több funkciót töltött be a táj és a haza történetében is.

Látnivalók

A város mai főterét a 18. század végén kezdték beépíteni. A görög Karácsony és Moreili családok emeltek itt kereskedőházat és családi otthont. Az emeletes épületekkel egy sorban vásárolt telket és emelt arra családi palotát Csobaj földesura, a Dessewfy család. Közel egy bronz emléktábla a jeles erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor emlékét hirdeti. A főtér egyik legimpozánsabb épülete a Degenfeld-család eredetileg 1875-ben épített, ma frissen felújított palotája, amelyben ma konferencia központot, éttermet és borszaküzletet üzemeltetnek.

Az egykori pálos kolostor középkori alapokra épült. A torzóban fennmaradt egyébként sértetlen monumentális épület az ún. „Veresárok” mellett található, amelyen a Kopasz-hegy északkeleti lejtőjéről érkező csapadék rohan a Bodrogba. Pontosan ezen a helyen jelölik a korabeli metszetek is a Szapolyai Imre által megajándékozott pálos kolostort. Az együttes központjában helyezkedik el az egykori templom tömbje kelet-nyugati tájolásban.
A Rakamazról jövő fontos közutat régen Erzsébet királynéról nevezték el. Erre egy mészkő oszlop emlékeztet kb. 800 méterre a tiszai hídfőtől. Erzsébet királyné hídjának nevezték azt a tiszai hidat is, amelyet a II. világháborúban elpusztítottak, s amelynek a helyén áll a mai híd a Tokaj és a Bodrog összefolyásánál. Az elpusztult híd emléktáblája ma a Tokaji Múzeumban található.
A jobb parti hídfő közelében állott az egykori, kőből faragott Nepomuki Szent János szobra. Ezt a Jesper Lőrinc által 1802-ben készített kőszentet az építkezés várható rombolása elől az akkori római katolikus plébános, Béres Béla a templom szentélye mellé menekítette.
A város központja felé sétálva a Széchenyi Kollégium előtt áll Veres Gyula Alpár művész márványból faragott Széchenyi szobra. Szemben a millenniumi irodalmi emlékparkot találjuk a Tokaji Ferenc Gimnázium bejáratától jobbra. Szomszédságban áll a századvégi építkezés érdekes alkotása, az egykori jeles orvos Székely József családi otthona, arccal a főutcára. Tovább haladva a Tisza és Bodrog összefolyásánál, a tiszai híd tokaji hídfőjénél megpillanthatjuk az I. világháború áldozatai emlékére állított bronzalakos szobrot, majd vele szemben fából faragott „kopjafa” hirdeti a doni katasztrófa 1943. évi áldozatainak emlékét.

A főtér központjában 2000-től az államalapító Szent István király bronz szobra látható, Péterfy László munkája. Jobbra pedig egy csonka oszlopon, mintegy pódiumon elhelyezve Hegyalja bronz térképe, körülötte a történelmi hősök és szőlőtermelők plakett-szerű arcmásaival. Fölöttük két bronzérme másolata, a várost ért kitüntetések köztéri elhelyezésével a közösség érdemeit elismervén - ezek Hild János és Koós Károly alkotásai.

A római katolikus templomtól balra, déli irányban áll a mindenkori uradalom központi épülete, alatta a Rákóczi pince. Előtte a hegyaljai folklór figuráját, a mediterránumból ide örökített Bacchus-t láthatjuk, Szanyi Péter 1988-as munkáját, egy dísz kutat zárva magába, amelyet a Rajna vidéki német testvérváros, Östrich-Winkel emeltetett, megörökítve ezzel a partneri kapcsolatunkat.

A város déli településrészét is díszíti három szobor. A Tisza partján sétálva bukkanhatunk rá a legutóbbi tiszai árvíz emlékére emelt emlékűrre, a tokaji szobrász, Veress Gyula Alpár alkotására. A Benedek Pál utca sarkán áll a második világháború áldozatainak emlékére állított gránitból faragott férfi torzó, az oszlopon az áldozatok nevével, Kocsis András munkája, a Ladányi úton pedig a városból kifelé haladva találjuk Némethi Ferenc hősi halált halt várkapitány bronz mellszobrát, szintén Veres Gyula Alpár alkotását.

A zsinagóga és környéke

Tokaj-Hegyalján már a középkorban éltek zsidó családok, melyek azonban asszimilálódtak, s jelenlétük csak a tokaji bor hírnevessé válásával vált
tömegessé. A II. világháború alatt a zsidó lakosság nagy részét deportálták Tokaj-Hegyaljáról is, s csak egy nagyon kis részük térhetett vissza a háború után. A II. világháború előtt mintegy 1000 fős zsidó közösség élt a városban és környékén, ma már csak néhány család lakik ott.

A volt Alsó utca elején volt az egykori zsidó közösség központja: itt állt a templom, a tanház, a hitközségi épületek, a hússzék, a vágoda, a sütöde, a fürdő. Itt lakott a közösség szellemi vezetője, a rabbi, és itt laktak a hitközségi alkalmazottak is. Ma itt találjuk Tokaj egyik nevezetességét, a nagy zsinagógát, ma Kulturális és Konferencia Központot. Az épület átvészelte a II. világháborút, amikor a német csapatok istállónak használták, de a felszabadulás utáni években, évtizedekben állapota folyamatosan romlott, a töredékére fogyott zsidóság nem tudta fenntartani. A központi hitközség által eladott épületről a végén még a tetőt is lebontották.

Az 1980-as évek végén egy helybéli hívő kezdeményezésére a műemlékvédelem, az önkormányzat és más szervek segítségével megkezdődött a műemlék megmentése, és rendbe hozták a tetőt.
Az őrizetlen épület tetőszerkezete azonban leégett, és így másodszor is fel kellett azt építeni.

A nagy templom oldalánál találjuk Tokaj-Hegyalja egyetlen működő zsinagógáját, a kisméretű, Dávid-csillaggal díszített, szépen felújított, berendezett, egykori kis bét midrást (tanházat). Ez a háború előtt a haszid hívek imaháza volt.
A vár északi, „Új"- bástyája helyén fekszik a régi zsidó temető. Nyugatról a Bodrog, északról a Kis-Bodrog, délről a belső vár árka helyén kialakított tó zárja el környezetétől.

A Paulay Ede Színház

2008. augusztus 30-án adták át a Paulay Ede Színházat. A nyitó előadás Strauss Denevér című darabja volta Miskolci Nemzeti Színház előadásában. A közel 300 férőhelyes színház a város büszkesége.

Tokaji bor

Tokaj-Hegyalja szőlőültetvényei hetven-nyolvan kilométer hosszan és három-négy kilométer szélesen vonulnak végig a Zemplén délkeleti - délnyugati lankáin. Első és másodosztályú szőlőtelepítésre alkalmas területei meghaladják a 7000 hektárt, igaz, manapság alig 5000 hektáron díszlenek ültetvényei. A sátoraljaújhelyi, valamint az abaújszántói Sátorhegy és a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben 28 település tartozik Magyarország történelmileg leghíresebb borvidékéhez. Például a Tokaji Aszú a tokaji borok egyik leghíresebb borkülönlegessége. Híresebb borai közé tartozik a Furmint, a Hárslevelű, a Sárga muskotály, a Zéta, a Kövérszőlő és a Gohér.

Kinek ajánljuk?

Elsősorban a kulináris élvezetek és a finom, különleges borok kedvelőinek. 

Hogyan jutunk oda?

Vonatok a Nyugati és Keleti pályaudvarról indulnak, autóval az M3 autópályán jutunk oda.

Hol szálljunk meg?

Szállásokat az itthon.hu-n találunk.