Jure Grando a XVII. század végén félelmet keltett az Isztriai-félsziget közepén fekvő Kringa faluban, terrorizálta a lakosságot, most azonban a falu a "vérszívó szörnyeteg" fölelevenített történetével turistákat vonz, s ily módon visszatér az élet az álmos, ámde festői településre.

Isztriát sokan a horvát Toscanának nevezik, és a turisták kedvelt célpontja, Kringa falu pedig az idei nyártól ismét szerepel a turistatérképeken: számos olasz, orosz és francia utazó kereste föl, és mindannyiukat a helyi vámpír, Jure Grando - aki 1656-ban halt meg - vonzotta oda.

Neve és gaztettei Janez Vajkard Valvasor szlovén tudós terjedelmes munkájában jelentek meg, a könyvet 1689-ben nyomtatták ki Nürnbergben A Crain herceg tisztessége címmel.

Grando 16 évvel halála után rendszeresen elhagyta sírját, megtámadta a falusiakat, a nőket megerőszakolta - hangzik a történet. A bátor férfiak - megunva a vámpír garázdálkodását - kinyitották a sírját és hegyes husángot döftek a mellkasába. A sír ekkor megtelt vérrel, azóta a vámpírt nem látták.
Ennek ellenére Isztria idősebb lakói között Grando kellemetlen emlékeket ébreszt. Köreikben az a szóbeszéd járja, hogy a nevét sem szabad kiejteni, mert bosszút állt azokon, aki kutattak utána, vagy sokat kérdezősködtek felőle.

Egy másik legenda Jure Grandot olyan trükkös csempésznek írta le, aki saját halálhírét terjesztette, hogy továbbra is feketézhessen élő állatokkal Ausztria és Velence között. Amikor a mit sem sejtő szomszédok a "halott" Grandót meglátták, megfenyegette őket, hogy föl ne jelentsék a hatóságoknál.

Most azonban, 350 évvel később Mladen Rajko, Kringa polgármestere a helyi vámpírnak szentelt múzeumot akar nyitni. Biztos abban, hogy a múzeum még több látogatót vonz majd. A 400 lelket számláló falu egyetlen fogadójának a neve: Vámpír.