Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Nagy Sándor görög volt, nem pedig szláv

Nagy Sándor görög volt, nem pedig szláv

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 10. 02.
Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep!
2025-06-06 17:30:12

Idén ismét megrendezik a 19. kerület legnagyobb szabadtéri rendezvényét a Kispesti Városünnepet, a már

Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója
2025-06-06 08:14:56

A nemzeti összetartozás napján, Halmos Béla születésnapján tizedik alkalommal adták át a Hagyományok Háza

Hidegháborús kémfilm forog Vilmányi Benett főszereplésével
2025-06-05 17:22:00

A 70-es évek Magyarországán játszódó Kémfaladatok kezdőknek című komédia egy nagyravágyó balatoni

David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért
2025-06-05 10:01:36

A természettudós látványos dokumentumfilmje az óceánok varázslatos világába kalauzol, miközben sürgető

további bejegyzések a szerzőtől »

Tudományos szempontból Görögországnak van igaza abban a vitában, amely csaknem két évtizede folyik Macedónia és Görögország között az ókori uralkodó, Nagy Sándor "nemzetiségéről" - állítja egy német szakértő.

"Nagy Sándor inkább görög volt, és semmi esetre sem elődje a ma élő szláv macedónoknak" - jelentette ki pénteken a német hírügynökségnek nyilatkozva Alfried Wieczorek, a mannheimi Reiss-Engelhorn múzeum igazgatója. Ebben a múzeumban látható szeptember óta a "Nagy Sándor és a világ kinyílása" című kiállítás, amely impozáns képet rajzol az ókor nagy uralkodójáról és a hellenisztikus korról.

"Az ókorban a görögök és a macedónok jól megértették egymást, mivel ugyanazt a nyelvet beszélték" - állította Wieczorek. A legújabb kutatások egyértelműen igazolták, hogy a Nagy Sándor (Kr. előtt 356-323) idején élt macedónok és görögök szoros rokonságban álltak egymással - tette hozzá.

Athén és Szkopje 1991 óta elkeseredett vitát folytat a jugoszláv utódállam hivatalos nevéről. A görög fél nem akarja megengedni, hogy északi szomszédja a Macedónia nevet használja, mert az - történelmi okból - szerinte kizárólag Görögország egyik északi tartományát illeti meg. A kétmilliós ország népességének 28-30 százaléka albán, a többség pedig szláv macedón, akiknek ősei jóval Nagy Sándor halála után, a Krisztus utáni VI. évszázadban vándoroltak be a szóban forgó vidékre.

A ma élő macedónok viszont jogot formálnak Nagy Sándor örökségére. Így például állami zászlójukba belevették az ókori uralkodó jelképét, a verginai csillagot, ami az ország nemzetközi kapcsolataiban komoly gondot okozott. Mivel a görög kormányt már az új állam elnevezése is felháborította, a lobogó használata az utolsó cseppnek bizonyult a pohárban. Athén követelte a történelmi jelkép lecserélését, hiszen a mai, szlávok lakta országnak szerinte semmi köze nincs Nagy Sándor ókori Makedóniájához. Engedve a nemzetközi nyomásnak, 1995-ben a szkopjei parlament a ma is használatos lobogót (piros ég előtt fölkelő, aranyszínű nap nyolc sugárral) fogadta el hivatalos zászlónak.
Az újabb keletű macedón lépések közül kiemelhető a szkopjei nemzetközi repülőtér elnevezése Nagy Sándorról, valamint az a terv, amelynek értelmében több millió euróért hatalmas lovas szobrot emelnének a fővárosban az ókori uralkodónak.

A névvita csaknem két évtizede megoldatlan. Nemzetközi szervezetekben (ENSZ, EBESZ, Európa Tanács) Macedónia egy furcsa rövidítéssel szerepel (FYROM = Former Yugoslav Republic of Macedonia, azaz Macedónia Egykori Jugoszláv Köztársaság), mert Görögország nem hajlandó elfogadni a Macedón Köztársaság nevet. Ráadásul akadályozza kicsiny északi szomszédja közeledését az Európai Unióhoz, noha Macedónia már 2005 óta tagjelöltnek számít. Tavaly áprilisban éppen Athén vétója akadályozta meg Macedónia fölvételét a NATO-ba.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
História Tudomány Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert Világzenei Kavalkád Óbudán: Hetedszerre is Kobuci Kert
  • Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben Pünkösdi Örökség Ünnep – Élő hagyományok és közösségek a Skanzenben
  • Új regény segít megérteni a szülői elidegenítést Új regény segít megérteni a szülői elidegenítést
  • Tíz időszaki kiállítás nyílik a SopronFesten Tíz időszaki kiállítás nyílik a SopronFesten
  • Hímezés hámozás nélkül Hímezés hámozás nélkül

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr347860456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard