A szentesi fazekasság jellegzetes remekeiből, több mint félszáz fekete kerámiából nyílik A vizeskantától a díszedényig címmel tárlat vasárnap a Koszta József Múzeumban.

Mód László néprajzkutató, a tárlat rendezője az MTI-nek elmondta, Szentes a Kárpát-medence jeles agyagműves települései közé tartozik, ahol az iparosok a helyben kitermelt alapanyagból nem tűzálló termékeket, hanem álló edényeket, elsősorban korsókat készítettek. A szentesi agyagiparosok az 1890-es években rendszeresen adták át árujukat a cserepes kofáknak, így teljes munkaidejüket a termelés fokozására fordíthatták. A közvetítő kereskedelemmel foglalkozó árusok a portékát a Kiskunságban és a Tiszazugban értékesítették.

A Szentesen tevékenykedő mesterek vízhordásra és tárolásra alkalmas korsókat, kantákat, valamint locsolókat, tálakat, bögréket, virágcserepeket, mozsarakat, szilkéket és csirkeitatókat készítettek. Az olcsó, gyári termékek széleskörű elterjedésével a szentesi agyagművesség jelentős változásokon ment keresztül, s így vált egyre fontosabbá a polgári-úri igényeket kielégítő fekete díszedények előállítása. A szakember hozzátette: a kerámiák az égetés során nyerik el jellegzetes színűket. Amikor az edények vörösen izzanak, a kemence összes nyílását lezárják, a tüzet elfojtják, és az így létrejött oxigénhiányos környezetben végbemenő kémiai folyamat során válik a kerámia feketévé.

A november 30-ig látogatható tárlat közönsége mintegy félszáz használati edény, valamint különböző formájú és típusú díszkerámia segítségével ismerheti meg, hogy az évtizedek folyamán az alkotók miképpen igyekeztek saját stílust kialakítani. Az edények a szentesi Koszta József Múzeum iparművészeti, néprajzi és történeti gyűjteményéből származnak.