Szobrot avattak Hugo Hartungnak szombaton, Székkutason; a német író Gyakran gondolok Piroskára című műve az egész világon híressé tette a települést, ahol még ma is gyakran gondolnak az egykor cserediákként oda érkezett Hartungra.
Az érettségi után Magyarországra utazó Hugo Hartung említett regénye az ötvenes években világszerte ismertté tette az országot és a hódmezővásárhelyi vidéket. A regény főszereplőjének, Piroskának falujában, Székkutason a könyvtárban emlékszobát rendeztek be az írónak, a művelődési ház melletti téren pedig mellszobrot állítottak neki. Lantos Györgyi szobrászművész alkotása közadakozásból valósult meg.A saját élményekből merített regény szerint a tizenkilenc éves egyetemi hallgató Lipcsében az egyetem hirdetőjén olvasta a magyar cserediák-felhívást. Így került Hartung az akkori Vásárhelykutasra, a hatalmas tanyavilág megbecsült és népszerű körorvosához, Csiky Jánoshoz. A doktor talán azért vállalta fel a német "idegent", hogy két fia előbbre jusson a német nyelvben. Hartung önéletrajzi adatai szerint mindez 1922-ben történt, de rövidke - néhány hetes - tartózkodása óriási hatást tett rá. Megérkezése után nem sokkal találkozott Piroskával, az állomásfőnök lányával, akibe beleszeretett. Több mint negyven év után feleségével tért vissza Magyarországra az író, és találkozott Piroskával, akivel újra felkeresték Kutaspusztát.
Tóth Imre helyi lelkipásztor kutatásai alapján az állomásfőnök és Piroska valójában nem is létezett, a regényben szereplő lány Késői Katalin, az egykori közismert hódmezővásárhelyi patikus lánya. Előkerültek évtizedes levelezéseik, és kiderült, szerelmük mindvégig plátói maradt.
A filozófiából doktorált Hartung harminckét év után vette elő a pusztai történetet. 1954-ben jelent meg könyve Gyakran gondolok Piroskára címmel. A könyv világsikert hozott, több millió példányban kelt el. Hugo Hartung szobrát szombaton 12 órakor avatták fel Székkutason, az ünnepségen az író családja is részt vett.