Vajda Gergely Barbie Blue című egyfelvonásos operáját mutatják be szombat este nyilvános stúdiókoncerten a Magyar Rádióban. A Hősnőkről - egy kicsit másképp című esten Scsedrin Carmen szvitje és a Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbeth című operájából készült szvit is elhangzik, az MR Szimfonikusokat a szerző vezényli.
Arra gondolt, ahogy az antik görög színházban együtt mutatták meg egy történet tragikus és komikus voltát, a véres Kékszakállú-legendát komikus, fordított nézőpontból is meg lehet fogalmazni. A mű eredetileg a 2006-os Bartók-évre készült, de csak mostanra érett előadássá. Az ötlet másik forrása Anatole France Kékszakáll felesége című elbeszélése volt, amelyben a francia író valójában baleknek ábrázolja a hősét, egyebek között azt írja: "Kékszakáll jó volt és szerencsétlen, és emlékét méltatlan rágalmak gyalázták meg."
Ebből kiindulva írta meg Almási-Tóth András a szövegkönyvet. Abból indultak ki, hogy ugyanannak a nőnek legyen hét karaktere. "A hősnőt Barbie-nak hívják, a "keresztapja" Garaczi László költő volt, ami rímel a Bleu-re, a férfi pedig Bernard" - árulta el zeneszerző.
Náluk a dramaturgia is épp fordított, míg a Bartók-mű a sötétségből halad fényhez, a Kékszakállú várának ötödik ajtajához és ismét a sötétségben zárul, a Barbie Blue-nak épp a közepe szomorú kissé és tragikomikusan fejeződik be.
A zenében felbukkannak egészen rövid Bartók idézetek: "ezeket nem biztos, hogy hallja az ember, ha nem látja" - jegyezte meg Vajda Gergely.
Bizonyos groteszk szövegeknél pedig a rajzfilmek ihlette hangvétellel szólal meg a zene. A komponáláskor elképzelt bizonyos hangkaraktereket, úgy képzelte, hogy olyan orgánumokra komponáljon, amelyekkel A kékszakállú herceg vára is elénekelhető. Bernard inkább bariton énekest igényel, a Barbie mezzót.
"Úgy tapasztaltam a próbák során, hogy Érsek Dórának és Rezsnyák Róbertnek nagy +jól áll+ a darab"- fűzte hozzá a zeneszerző. A férfi ebben a műben kevésbé aktív, mint az "igazi" Kékszakállú", a női szerep súlyosabb, a címhez illően.
