Budapesten tartja 25., jubileumi éves gyűlését a Nemzetközi Pipa Akadémia (AIP), a tanácskozásnak a Magyar Nemzeti Múzeum ad otthont.
"Először nyílt Magyarországon lehetőség a konferencia megrendezésére annak köszönhetően, hogy 2007 óta első magyar tagként a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, Ridovics Anna művészettörténész is részt vesz e szervezetnek a kutatómunkájában. A jubileumi találkozó keretében a múzeum Kelet és Nyugat határán/ Dohányzástörténeti emlékek Kelet - Közép Európa területéről címmel angol nyelvű nemzetközi tudományos konferenciát rendez 16 ország szakértőinek a részvételével.
A csütörtökön kezdődött kétnapos konferencia előadásai két fő témakör mentén szerveződnek: az oszmán-török eredetű leletanyag összehasonlító vizsgálata hazai és nemzetközi ásatások tükrében, hatása a magyar cseréppipa-készítésre, az új magyar típusok létrejötte, másrészt a magyar tajtékfaragás jelentősége a Habsburg Birodalom területén és Európában.
A konferenciához kapcsolódóan A fehér istennő ajándéka/Tajtékfaragványok a Magyar Nemzeti Múzeum pipagyűjteményéből címmel kamarakiállítás nyílik.
A közlemény szerint a pipakészítés a magyar kézművesség és iparművészet nagy hagyományú, nemzetközileg is igen magasra értékelt ága. A dohányzással a XVI. század végén, a XVII. század folyamán ismerkedett meg a magyar lakosság a törökök, illetve a nyugati zsoldosok révén.
A magyarok a török típusú cseréppipák készítését vették át és fejlesztették tovább. A XVIII-XIX. században Debrecenben, Selmecbányán és Nyugat-Magyarországon, Körmend körzetében is igen jelentős pipagyártás folyt.
"Az elmúlt 10 évben a hazai régészeti feltárásoknál megújuló figyelem fordult a XVII. századi, illetve a későbbi, XVIII-XIX. századi cseréppipaleletek iránt. Ezek a török, illetve magyar készítésű cseréppipák a kora újkori ásatások vezérleleteivé váltak, amelyekből következtetni lehet az eltérő kultúrák egymásra hatására, a kereskedelmi kapcsolatokra, a hazai kézművesség fejlődésének alakulására. E leletanyag a nemzetközi kutatás számára is sok fontos tanulságot tartogat" - olvasható a közleményben.
A dokumentum kitér a tajtékkőre (szepiolit nevű ásványra), amelyet a XIX. század elefántcsontjának is szokás nevezni. E különleges anyagból faragott, gyakran művészi kivitelű pipák készítésében is élen járó szerepet játszott Magyarország. Pest-Budán már a XVIII. században, s különösen a XIX. században kitűnő pipametsző mesterek működtek.
"Munkáik feltételezhetően nem egyszer típusteremtő jelentőségűek voltak, Európa-szerte szívesen vásárolták ezeket. A míves szépségű darabok múzeumi gyűjtemények és magángyűjtők féltett kincsei közé tartoznak."
A kiállítás október 17-e és 31- között tekinthető meg a magyar Nemzeti Múzeumban.