Hogy át kell-e írni a történelmet, azt még nem tudjuk. A titok egyébként már negyven éve nem titok – de csak néhányaknak. A közvélemény viszont most lett beavatva.
A csaknem negyven éve véletlenül felfedezett szoba létezése mindeddig a körülmények hihetetlen összejátszása következtében nem került nyilvánosságra. Az együttes hitelességét Nicole Darcos, Raffaello műveinek kutatója igazolta. Különleges esetről van szó, mivel nem ismeretesek más másolatok arról a négy teremről - vagy stanzáról - amelyet Urbino nagy festő-szülötte 1511 és 1514 között dekorált a Vatikánban, II. Gyula pápa lakosztályában. Ezek közül a Héliodórosz-terem arról a nagy képről nyerte a nevét, amelynek témája Héliodórosz kiűzése a jeruzsálemi nagytemplomból, mert el akarta lopni annak kincseit. A terem más képei is egyháztörténeti csodákat mutatnak be.
A művészettörténésznő szemében nem fér kétség ahhoz, hogy a civitavecchiai festmények, amelyek a vatikáni eredetitől eltérően nem freskók, hanem temperával készültek, Ugo da Carpi művei. Carpi jelentős metszet-készítő grafikus volt, de csak egy rossz állapotban lévő festménye maradt az utókorra, Veronica címmel.
"Nem puszta feltevésről van szó, egészen biztos vagyok a dolgomban" - mondta az ANSA hírügynökségnek Nicole Dacos. "Carpi ugyanúgy festette meg az arcokat, a szöveteket a stanza másolatában, mint a metszetein". A kitűnő művész találta fel a több színű fametszetek készítésének módját, de nem volt eredeti alkotó: különböző művei mind Raffaello témáit dolgozzák fel - tehát másolóként, újraalkotóként vált híressé.
Hátra van még annak kiderítése, hogy ki volt az a személyiség, aki Civitavecchia városában reprodukáltatni akarta azokat a csodálatos festményeket, amelyekkel néhány évvel korábban Raffaello dekorálta a pápai szobákat, termeket a Vatikánban. Ahogy az sem világos, miért bízták meg Carpit egy olyan épület falainak dekorálásával, amely akkor egy ablak nélküli, feltehetően katonai célokat szolgáló torony volt. A civitavecchiai stanza rejtélyének felderítését az is nehezíti, hogy a másolatot csaknem teljesen elrejti egy tapétaburkolat.
Azt is nehéz lesz kinyomozni, miként vált az a helyiség, amely a 16. század második évtizedében egy toronyban volt, mára egy Tarcisio nevű nyugdíjas csendőr és felesége, Teresa hálószobájává. A házaspár éveken át álmodozott arról, miként lehetne hasznosítani a művet, de sorozatos csalódások után végül úgy döntött, inkább nyugodtan alszik. Tapétáztatták a falakat és ma csak egy kis rész van szabadon az eredeti alkotásból, egyfajta "ablakot" nyitva Raffaello művének korabeli másolatára, amelyen a Bolsenai mise című kép egy részlete látható.
Negyven évvel ezelőtt Tarcisio a családja számára frissen vásárolt lakás tatarozásán dolgozva fedezte fel, hogy a falon régi festés nyomai láthatók. Először el akarta távolítani a foltokat, de aztán a négy falról olyan szép részletek kerültek elő - többek között egy hatalmas angyal vált láthatóvá -, hogy megváltoztatta tervét . A ház többi lakói is fellelkesedtek, kutatni kezdték lakásaik falát. Aztán a buzgalom aggodalomba csapott át, attól tartottak, hogy a házat művészettörténeti értéke miatt kisajátíthatja az állam.
Noha egy hozzáértő újságíró, Alvaro Ranzoni szakértőket hívatott, akik megerősítették, hogy 16. századi festményről van szó, Tarcisio úgy döntött, tapétáztatja a falakat. Ranzoni azonban azt tervezte, hogy sorozatot ír a felfedezésről és rávette, hogy a festmény egy részét tárja fel, ezt ő maga finanszírozta. Időközben azonban a hetilap, amelyek munkatársa volt, gazdát cserélt és az új tulajdonos nem kívánt a témával foglalkozni. Ma már Ranzoni is nyugdíjas, de tovább küzd a a civitavecchiai Raffaello stanza-másolat elismertetéséért és restaurálásáért, amihez sok pénz kell. Hivatalosan október 14-én kívánja bejelenteni a felfedezést.
Erre az szolgáltat alkalmat, hogy ezen a napon nemzetközi tudományos konferenciát tartanak a városban, bár nem Raffaellóról, hanem a város nevezetességének számító erőd alapozásának 500-ik évfordulója tiszteletére. Az impozáns erődöt egy másik festőóriásról nevezték el: Michelangelóról, mert ő dekorálta az erősség egy részét. Az erődítmény megépítését ugyanaz a II. Gyula pápa rendelte el, akinek felkérésére Raffaello megfestette a híres stanzákat - azokat, amelyek közül az egyik terem festményeinek másolata mindmáig Tarcisio csendőr hálószobájának tapétája alatt rejtőzik.
