Szilvásvárad a csodás Bükk lábánál helyezkedik el, a Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.
A szilvásváradi kastélytól alig 100 méterre, hatalmas gesztenyefák árnyékábanáll az 1860-ban épült grófi ménistálló. Itt láthatóak a ménes legszebb apaállatai, s itt alakították ki 1969-ben a Lovas Múzeumot, ahol a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit, valamint elért eredményeit lehet megtekinteni.
A középkori Börtönmúzeum és Panoptikum kiállítása elsősorban a középkori Felvidék, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával, múzeumok, szobrászok, jelmeztervezők közreműködésével létesült. A korszak jellegzetes büntetés-végrehajtási gyakorlatát mutatja be, melyet a gazdag tárgyi anyag mellett látványos, panoptikumszerű jelenetekkel illusztrálják.
A Szabadtéri Erdei Múzeum 1971-1974-ig készült. A múzeum az egykori erdei ember mesterségeibe nyújt bepillantást. Látható itt faszénégető, fűrészüzem, az egykori sodronypálya és a vashámor is, melyben az ott található Tilalmas a halászat ebatta feliratú vastábla és a Kerektemplom betűi is készültek.
Az Istállóskői barlanghoz vezető csúszós, hegyi gyalogúton érdemes vigyázni! A barlang feltárását 1911-ben Raskó Pál répáshutai erdőaltiszt végezte. Azóta a barlangban több ízben zajlottak ásatások. A legérdekesebb lelet egy 80 mázsás őskori tűzhely volt, mely kiemelése után a Nemzeti Múzeumba került. A 30-40.000 éves leletek között előkerültek tundraszarvas, barlangi medve, ősbölény és bivalymamut csontok és agyarok, kő- és csonteszközök is, melyek közül néhány az Orbán-házban is látható.
Szalajka-völgy
A Szilvásváradon végződő Szalajka-völgy a Bükk-hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat, ezért nem csoda, hogy helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.
A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb.
A völgy vadaskertjének fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama).
1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került, és egészen 1894-ig a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.
A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg az ekkor a Szilvásnak nevezett területet, ahová ipari létesítményeket telepített.
Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.
1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyvölgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat. 1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek.
A szarvasgombáról
A szarvasgomba a föld alatt nő, régebben sertésekkel keresték, manapság inkább idomított kutyákkal kutatják az ínyencséget. Egy kiló gomba ára típustól függően nagyjából 2000-5000 euro között mozog.
Hazánkban a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) a legelterjetebb, ami igen ízletes, határozott karakterű gomba, az októberi túra során pedig téli szarvasgombára (Tuber Brumale) bukkanhatunk.
Szarvasgomba-vadászat
A szarvasgomba-vadászat során olyan csapat vezetésével keresgélhetünk, melynek tagjai gazdag ismeretekkel rendelkeznek a szarvasgombáról. Van köztük szakképzett, hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szarvasgomba-kereső, kereskedő, vendéglátó stb.
A program lényege, hogy a vendégek szállodájukhoz közel eső szarvasgomba lelőhelyen 1-2 órás sétát tesznek, és megfigyelik, hogyan keresik és találják meg az erre idomított kutyák a föld alatt a szarvasgombát.
A gombászok természetesen eközben alaposan ellátnak minket információkkal a szarvasgombát illetően. A túra egy adott étteremnél fejeződik be, ahol a résztvevők elfogyasztanak egy szarvasgombás menüt, és lehetőségük van szarvasgombás termékek vásárlására is.
A szarvasgomba szezonja június közepétől február végéig tart: ebben az időszakban teljesen biztos, hogy minden túrán találunk szarvasgombát.
Hogyan jutunk oda?
Autóval az M3-as autópályán, vonatok a Keleti pályaudvarról indulnak.
Kinek ajánljuk?
Egyértelműen gurmandoknak.
Hol szálljunk meg?
Szállást az itthon.hu-n találunk.