A foglalkozás-egészségügy szó hallatán nem valószínű, hogy sokan izgalomba jönnek, az is lehet, hogy a munkáltatók és alkalmazottak egyaránt legyinthetnek a szó hallatán, mondván csak szükséges rossz, felesleges macera az egész. Pedig nem így van, az üzemorvosi rendszerből hosszú távon mindenki hasznot húzhat. A témában a DIMENZIÓ Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosát, dr. Hovanecz Anikót faggattuk.
Statisztikák szerint évente akár 100-150 millió megbetegedést munkahelyi ártalom okoz. Ezek közül a leggyakoribbak a mozgásszervi megbetegedések, de allergiás, bőr és légzőszervi rendellenségek és a halláskárosodás is elöl vannak a listában.A munkáltatónak és az alkalmazottaknak is érdeke, hogy a dolgozók egészségesek maradjanak, de a munkavédelemmel kapcsolatos technikai újítások kifejlesztésében is nagy szerepe van a foglalkozás-egészségügyben felmerülő problémáknak, szerzett tapasztalatoknak.
Hovanecz Anikó, a DIMENZIÓ Egészségközpont orvosa elmondta, hogy az alapos, jogszabályoknak megfelelő körülmények között végzett, rendszeres üzemorvosi vizsgálatnak a prevenció szempontjából nagy jelentősége van. A jogszabályok az alkalmazottakat - a munkahelyük, illetve a munkájuk egészségügyi rizikófaktorai alapján - A, B, C és D kategóriába sorolják (az A jelenti a legjobban, a D a legkevésbé veszélyeztetetteket). A különböző kategóriák mellé más-más gyakoriságú és tartalmú felülvizsgálatokat írnak elő a szabályozók.
Ha az előírt rendszerességgel megjelenünk az üzemorvos rendelőjében, az orvosnak lehetősége van a rizikófaktorok felmérésére és tünetmentes kóros állapotokat is felfedezhet (leggyakoribb a magas vérnyomás), valamint javasolhat kiegészítő vizsgálatokat, szűrővizsgálatokat.
Ráadásul, a rendszeresség miatt az utánkövetésre is alkalmat adnak az orvos számára az üzemorvosi vizsgálatok - magyarázza a doktornő. Majd hozzáteszi, hogy természetesen soron kívüli vizsgálat is létezik. Ha valaki hosszabb ideig táppénzen tartózkodott, munkába állás előtt ismét kérhetik az alkalmassági vizsgálatot, de bármilyen, a munkaalkalmasságot érintő esetben van lehetőség soron kívüli vizsgálatra. Továbbá, amikor a munkavállaló egy új munkáltatónál helyezkedik el, akkor is egy előzetes munkaalkalmassági vizsgálattal szűrik ki, hogy egészségügyileg alkalmas-e a betöltendő munkakörre.
Sem az orvosnak, sem az alkalmazottnak, sem a munkáltatónak nem származik hosszú távon haszna abból, ha ötperces irodai tárgyalóban elvégzett, tessék-lássék vizsgálatokra redukálódik ez a szolgáltatás, ennek ellenére alkalmazottként mégis előfordulhat, hogy ilyen szemlélettel találkozunk, ezt Hovanecz Anikó is megerősíti: "Sajnos előfordul, hogy a munkáltatók a szakmai előírások rovására olcsón szeretnék az üzemorvosi szolgáltatást letudni, a szolgáltatás tartalmát és minőségét illetően azonban szigorú szabályok kötik mindkét felet. Az ÁNTSZ és az OMFI (Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet) ellenőrzi a munkáltatót és az üzemorvosi szolgáltatást végző intézményt, vagy orvost egyaránt."
Az üzemorvos feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása, folyamatos ellenőrzése, másrészt hogy javaslatot tegyen arra, milyen módszerekkel lehet ezeket olyan szinten tartani, ami nem károsítja az egészséget. Feladata továbbá a munkavállalók egészségének ellenőrzése, és részt vesz a munkavédelmi üzembe helyezésben, a munkabaleset kivizsgálásában. A munkáltatókat munkahigiéniai tanácsadással segíti, és a feladatai közé tartozik a veszélyhelyzetek megelőzése is.