Stephen Gately, a Boyzone énekese nem az első és nem az utolsó sztár, aki méltatlan körülmények között fejezte be sikeres pályafutását. Íme tíz ikon, akiknek még nem kellett volna eltávoznia - és főleg nem így. A lista nem teljes, nem értékmérő és nem is rangsor - egyszerűen csak tíz ember tragédiájának rövid története.
1965. június 8. - 1998. április 2.
Rob Pilatus története számos popsztáréra rímel magát a végkifejletet leszámítva, az ugyanis a lehető legszerencsétlenebbül alakult. Az egy afrikai katona és egy német pornószínésznő kapcsolatából született Robot és énekestársát, Fabrice Morvant a producer Frank Farian fedezte fel, és Milli Vanilli néven hamarosan ők lettek az ügyeletes tinisztárok a '80-as évek végén. Hamarosan azonban egy kínos koncertmalőr - bekaadt a playback-szalag - kapcsán kiderült, hogy sikeralbumukon nem is ők énekeltek, és innentől fogva a rajongó milliókból röhögő milliók lettek. Az érzékeny Pilatus sosem tudta feldolgozni, hogy bábokból kegyvesztett, megvetett bohócokká váltak, amikor pedig már igazi hangjukat tartalmazó visszatérő lemezük rútul megbukott, végleg elvesztette lába alól a talajt: a drogokba menekült. 1996-ban három hónapot börtönben töltött garázdaságért és rablási kísérletért, 1998-ban pedig egy hotelszobában találtak rá holttestére. Halálát alkohol és gyógyszerek keveréke okozta.
1946. február 6. - 1982. október 18.
Radics Béla, becenevén a Gitárkirály volt „a” magyar gitárhős, Kelet-Európa válasza Jimi Hendrixre, és még sorolhatnánk: elsőként játszott Magyarországon Hendrixet és Creamet, játékával pedig gitárosok százaira és fiatalok ezreire gyakorolt alapvető hatást. Az angyalföldi születésű muzsikusnak ennek ellenére sosem sikerült igazán érvényesülnie, soha nem kapta meg azt az elismerést, amit megérdemelt volna: hiába játszott formációk egész sorában (Atlantis, Sakk-Matt, Tűzkerék, Taurus), ilyen vagy olyan okokból kifolyólag minden zenekara vagy befuccsolt, vagy ő szorult ki az irányításból: az akkori kultúrpolitikai vezetés ott igyekezett neki keresztbe tenni, ahol csak lehetett. A meg nem értettség, a csalódások sorozata révén élete utolsó éveiben teljesen elhatalmasodott rajta az alkoholbetegség, ami sajnos ekkorra már játékán is hallatszott. Halálát is az ital okozta, szervezete felmondta a szolgálatot. Páratlan játékát mindössze néhány kislemez őrzi, emlékére Budapesten 2005-ben szobrot állíttattak.
1967. augusztus 22. – 2002. április 5.
Az Alice In Chains énekese nem véletlenül énekelt egész életében a heroinról: családi háttere is problémás volt, hiszen apja is heroinozott, majd gyilkos szenvedélye az ő életét is pokollá tette, utolsó 7-8 évében gyakorlatilag csak vegetált. Színpadon utoljára 1996-ban állt, és habár az előző évezred vége felé úgy tűnt, kilábalt bajaiból, hamarosan kiderült, hogy mégsem sikerült neki. „Nem azért használok drogokat, hogy betépjek tőlük, mint azt a legtöbben hiszik”, mondta utolsó interjújában. „Tudom, hogy óriási hibát követtem el, amikor használni kezdtem ezt a szart. A májam nem működik, így állandóan hányok, és össze is csinálom magam. Elviselhetetlen a fájdalom, a legszörnyűbb szenvedés az egész világon. Az egész testem fáj.” Staley már oszlásnak indult holttestét halála után két héttel találták meg lakásában: a ’90-es évek egyik legnagyobb rockénekese egy speedball (heroin-kokain keverék) belövését követően hunyt el. Élete végén alig több mint 40 kilót nyomott, fogai alig voltak, és néhány ujja is hiányzott.
1949. augusztus 20. – 1986. január 4.
Habár sokan azt hiszik, a U2 volt az első ír zenekar, mely világsztárrá vált, a Thin Lizzy jónéhány évvel megelőzte őket, ami elsősorban Phil Lynott istenáldotta dalszerzői tehetségének volt köszönhető. Az anyja által egyedül felnevelt félvér muzsikus ugyanakkor a sikerek és az elismertség ellenére egész életében hajszolt valamit, ami sosem volt az övé, így aztán élete utolsó éveire teljesen elhatalmasodtak rajta különböző függőségei. Miután a zenekar 1984-ben feloszlott, Lynott életéből eltűnt a legutolsó kontrolláló tényező is, és teljesen alámerült a heroin, a kokain és az alkohol mámorában. Halálát nem túladagolás okozta: egyszerűen annyira legyengült a folyamatos kábítószerezéstől és ivástól, hogy tüdeje, mája, veséje és szíve felmondták a szolgálatot. Bizonyos pletykák szerint közvetlenül azután hunyt el, hogy szóban már megegyezett régi társával, Scott Gorhammel a Thin Lizzy újonnani aktivizálásáról. Dublinban életnagyságú bronzszobor őrzi emlékét.
6. John Bonham
1948. május 31. – 1980. szeptember 25.
A rockzene történetének egyik legnagyobb dobosa, akinek halála után maga a Led Zeppelin is jobb létre szenderült, mert nélküle egyszerűen nem látták értelmét a folytatásnak. John Bonham a dobfelszerelés mögött rajongók milliói számára volt a nyers erő megtestesítője, a hétköznapokban azonban gyarló ember volt, és nem tudott ellenállni az alkohol csábításának. A halála előtti 24 órában körülbelül negyven felesnek megfelelő mennyiségű vodkát fogyasztott el, és álmában, saját hányásába fulladt bele. Szervezetében semmi más kábítószert nem találtak, családi élete kiegyensúlyozott volt, zenésztársaival jó kapcsolatban állt: egyszerűen csak túlbecsülte a teherbírását.
1942. november 27. – 1970. szeptember 18.
Jimi Hendrix olyan átütő hatást gyakorolt a könnyűzenére, ami alól a mai napig senki sem vonhatja ki magát, így nem is csoda, hogy tragikus távozása a mai napig igen ellentmondásos. A hivatalos verzió szerint a kilenc beszedett erős altatóra ráküldött több üvegnyi nehéz vörösbor okozta minden idők egyik legtündöklőbb rockgitárosának halálát, sokan azonban már akkoriban is gyilkosságról beszéltek: az összeesküvés-elméletek rajongói a lemezmaffiától szélsőséges fekete mozgalmakon át különböző drogdíler-bandákig, elhagyott barátnőkig és a CIA-ig mindenkit meggyanúsítottak már Hendrix megölésével. Az egyik leggyakrabban megtalált potenciális gyilkos Jimi menedzsere, Michael Jeffery, aki Hendrix egyik technikusa szerint el is árulta egyszer, hogy ő maga tette el láb alól a muzsikust, aki más háttérember után akart nézni, és új, kereskedelmileg kevésbé érdekes zenei kísérletek felé kanyarodott. Jiminek emellett életbiztosítása is volt, aminek egyik kedvezményezettjeként halála után 2 millió dollár ütötte Jeffery markát. Mindez azonban találgatás – Hendrix híres volt önpusztító életmódjáról, így valószínűbb, hogy pusztán saját felelőtlensége áldozatául esett. Bár kétségtelen, hogy az emberölés érdekesebb ennél…
1967. február 20. – 1994. április 5.
A Nirvana frontemberének tragikus halála azóta is a zenebiznisz által kizsigerelt művészek iskolapéldájaként él a köztudatban, azt azonban sokan elfelejtik, hogy Kurt Cobain eleve nehéz hátizsákot cipelt magával. Elvált szülők gyermekeként nevelkedett, kiskora óta depresszióval és súlyos gyomorpanaszokkal küszködött, amikor pedig az orvosi fájdalomcsillapítók már nem használtak, rákapott a heroinra. Helyzetét még tovább súlyosbította Courtney Love-val kötött viharos házassága, illetve a lemezkiadó, a média és a Nirvana újsütetű rajongói által a vállára helyezett iszonyatos nyomás, amitől mindenáron meg akart szabadulni, de nem volt rá képes. Kurt Cobain azóta híres akart lenni, hogy először kezébe vette a gitárt, miután azonban álma valóra vált, de nem tudott vele boldogulni – így aztán önkezével vetett véget életének seattle-i házában. Szervezetében heroint és különböző gyógyszereket is találtak.
1935. január 8. – 1977. augusztus 16.
A rock’n’roll királya, minden idők egyik leghatalmasabb szórakoztatóipari fenoménje 1977-ben már csupán groteszk árnyéka volt egykori önmagának: az elhízott énekes hangjából is sokat vesztett, fellépésein pedig csupán egy szétesett, magába fordult, értelmezhetetlen produkciót nyújtó egykori sztár kínos produkcióját láthatta a közönség. Elvis szenvedett állapotától, de ekkor már nem volt megállás a lejtőn: a különböző gyógyszerek és drogok rabjaként tengődő énekes szervezete végül felmondta a szolgálatot, és elvitte egy szívroham. A sors keserű iróniája, hogy mindössze két hónappal halála előtt adott utolsó koncertjén, Indianapolisban már úgy tűnt, mintha kicsit jobban lenne, visszatérő turnéja pedig halála másnapján vette volna kezdetét. Megoszlanak a vélemények, mikor kezdett drogozni Elvis: állítólag már anyjától is lopott néha különféle gyógyszereket, az amfetamin-származékokra pedig bizonyos források állítása szerint a hadseregben kapott rá. Semmi sem bizonyítja, hogy halálát közvetlenül a drogok okozták volna, az azonban biztosnak tűnik, hogy a mértéktelen gyógyszerezés és kábítószer-fogyasztás miatt került olyan állapotba, hogy azonnal elvitte a szívroham. Bár azok aligha gondolják így, akik szerint Elvis a mai napig él valahol, csak megunta azt, hogy ő Elvis.
1958. augusztus 29. – 2009. június 25.
Minden idők leghatalmasabb popsztárja hirtelen halált halt idén nyáron, azt azonban nem lehet állítani, hogy tragédiáján bárki is meglepődött volna. A sikeres és félresikerült plasztikai műtétek egész során átesett Michael Jackson egy forgatáson sérült meg annak idején, amikor ruhája felgyulladt, ekkoriban kapott rá a fájdalomcsillapítókra, miután pedig elhíresült – és utólag hamisnak bizonyult – pedofilbotrányai kirobbantak, csak egyre több és több gyógyszert tömött magába. Az énekes közvetlen halálát végül egy propofol nevű, lórúgásszerűen erős és kizárólag kórházi körülmények között használatos altató váltotta ki, melyet orvosa adott be neki, így a halál minősítése jelenleg hivatalosan emberölés. Az első hírek szerint Jackson egy élőhalott állapotában volt utolsó heteiben, de azóta kiderült: mindez nem igaz. Gyógyszerfüggő volt, de élhetett volna még, ha nem kapja meg a halálos dózist.
1946. július 9. – 1980. február 19.
Az AC/DC legendás énekesét egy kiadós tivornya után ivócimborái vastag pokrócokba bugyolálva beültették egyikük autójának hátsó ülésére, és otthagyták éjszakára a londoni utcán. Az öntudatlan, részeg énekes azonban nem ébredt fel többé. Habár a szájhagyomány a mai napig úgy tartja, hogy minden idők egyik legnagyobb frontembere a saját hányásába fulladt bele, Scott halálának oka a hivatalos rendőrségi vizsgálat szerint „sima” alkoholmérgezés volt. Mindez ugyanakkor nem tudott gátat vetni a halálát máig övező összeesküvés-elméleteknek: az egyik elképzelés szerint az énekes valójában herointúladagolásban halt meg, azt maga a UFO zenekar két tagja, Pete Way és Paul Chapman is többször megerősítették, hogy a halála előtti napon találkoztak Bonnal, aki a londoni rockélet egyik legismertebb heroindealerével, Joe Blackkel jelent meg. A másik kérdéses pont maga az autótulajdonos barát szerepe, aki utoljára látta életben Scottot, róla ugyanis soha senki nem látott fényképet, a történtek után pedig nyomtalanul felszívódott, bár igaz, több mint két évtizeddel később nyilatkozott az angol Metal Hammernek. Joe Black személye úgyszintén homályos. A legmerészebb feltételezések szerint valójában egyik nevezett figura sem létezett, a csapat befolyásos menedzsmentje a hatóságokkal együttműködve pusztán fedezni kívántak valakit vagy valamit az autós történettel, Scott pedig igazából egészen más körülmények között hunyt el. Ő volt az, aki egész életében elpusztíthatatlannak tűnt, halála éppen ezért mindenki számára sokkoló volt, aki csak ismerte, még közvetlen zenésztársainak is.
