Október 19-én lesz hetvenéves Sándor Pál Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró és producer, aki Federico Fellinit tekinti példaképének, az olasz rendező 8 és 1/2 című filmjét pedig "oltárának".
Érettségi után, 1958-ban a filmgyárban lett laboráns, később Fábri Zoltán és Keleti Márton asszisztense, így mire bekerült a főiskolára, szinte mindent tudott a szakmáról. 1964-ben végzett Herskó János osztályában. Már a főiskolán, illetve a Balázs Béla Stúdióban forgatott kisfilmjeivel (A nagyfülű, Három történet a romantikáról) feltűnést keltett, műveiben érezhető volt a formateremtés igénye.Első játékfilmje, az 1967-es Bohóc a falon már kiforrott alkotóra vallott, filmjeire azóta is jellemző a szatirikus hangvétel. Filmes nyelvezete változatos, időnként lírai hangvételű, erre példa a Szeressétek Ódor Emíliát és a Sárika drágám. Hol könnyedebb, burleszkbe forduló, hol a tragédia sötétebb árnyalatait magukra öltő filmjeiben a túlélés záloga a közösség összetartása, a csapatszellem megőrzése. Sándor Pál Mándy Iván írásaiban, a cirkusz és a kabaré nyüzsgő forgatagában talált rá saját mítoszaira.
Mándy nyomán készült két különös és különleges stílusbravúrja, a Régi idők focija és a Szabadíts meg a gonosztól. Előbbi Minarik mosodása - Garas Dezső alakításában - chaplini magaslatra nőtt, utóbbi a kelet-európai abszurd drámák világának filmre adaptálása. Történelmi kalandfilmje, a Herkulesfürdői emlék is lírai elemekkel dolgozik, miként a líra és irónia eszközeivel nyúlt egy másik történelmi szituációhoz, 1956-hoz a Szerencsés Dániel című filmjében.
Az 1988-as Miss Arizona után felhagyott a rendezéssel, bár egy alkalmi kitérő erejéig megrendezte az Ég a várost. A magyar film nagy csapatépítője 1989-től producerként dolgozik, saját filmes cégét 2000-ben hozta létre, 2002-ben a Magyar Producerek Szövetségének elnöke lett.
Több olyan televíziós produkció fűződik nevéhez, amelynek rendezője is volt (Showbálvány, Miénk a kép, Volt 1x1 zenekar, Áloműzők, Lámpaláz). 2007-ben ismét saját forgatókönyvből rendezett filmmel jelentkezett: a Noé bárkája helyszíne egy VI. kerületi ház, szereplői annak lakói. Producerként közreműködött Mészáros Márta napokban bemutatott, Kéthly Annáról szóló filmjében (Utolsó jelentés Annáról). Pályája során többször rendezett színházban.
1972-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1977-ben érdemes művész, 1987-ben kiváló művész lett. Idén Kossuth-díjjal tüntették ki.
Forrás: MTI