Ezúttal nem a németek látogattak a Balaton mellé, hanem a Balaton "költözött" Berlinbe. Legalábbis a hírhedt berlini fal leomlásának 20. évfordulója, azaz november 9. alkalmából, egy kiállításra.
Több mint egy éve tartó előkészületek után a hét végén nyílt meg a berlini magyar kulturális intézetben, a Collegium Hungaricumban (CHB) Német egység a Balatonnál (Deutsche Einheit am Balaton) címmel. A kiállítás eredeti filmekkel, fotókkal, dokumentumokkal, képeslapokkal és egyéb valóban történelmi feljegyzésekkel idézi fel a rendszerváltás előtti Balatont, amely a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas években a kelet- és nyugatnémetek legfőbb találkozóhelyének számított.A Berlinben, sőt szerte Németországban nagy visszhangot - de támogatást is - kiváltó ötlet gazdája, a kiállítás kezdeményezője Can Togay János, a Collegium Hungaricum igazgatója. A korábbi forgatókönyvíróból, költőből és színészből lett menedzser - aki csaknem két éve áll az intézet élén - a január közepéig tartó kiállításról és egyéb terveiről beszélt, amelyek középpontjában a magyar és a német kultúra egymásra találása áll.
- Nem csupán munkaigényes, de anyagilag is rendkívül igényes kiállításról van szó - kezdte a beszélgetést az intézet vezetője, utalva arra, hogy német közpénzek és a magyar illetékes hatóságok által "bőkezűen" támogatott kutatási és kiállítási projekt jutott el a megvalósulásig. Közlése szerint a Collegium Hungaricumban megnyílt multi- vagy intermediális installáció, illetve kiállítás a program leglátványosabb csúcspontja. A látogatók másfél év alatt összegyűjtött hatalmas anyagból - több mint 38 esettanulmányból, 100 órát meghaladó interjúból, mintegy 18 órát kitevő szupernyolcas privátanyagból a Balaton melletti hajdani találkozókról, továbbá mintegy 300 oldalnyi keletnémet és magyar titkosszolgálati dokumentumból - készült válogatást tekinthetnek meg. A kiállítás központi részét egy több stációból álló mozgóképes installáció képezi, amelyet Forgács Péter, a projekt művészeti vezetője készített.
A mostani bemutatót megelőzően az összegyűjtött anyag egy része már könyv alakban megjelent a Bebra kiadó gondozásában hasonló címmel. A könyv kiegészítője a kiállításnak, de a történelmi összefüggéseket feltárva túl is mutat azon. - Szeretnénk elérni, hogy a könyv magyarul is megjelenjen, de törekszünk arra is, hogy az a politikai képzéssel foglalkozó német szövetségi központ támogatásával bekerüljön a német oktatási rendszerbe - vázolta terveit az igazgató, utalva arra is: az összegyűlt anyagra több filmes érdeklődés is van, és Forgács Péter tervezi azt is, hogy dokumentumfilmet készít belőle.
- A kiállítás január közepéig tart nyitva Berlinben, utána pedig vándorútra indul - fedte fel Can Togay János, örömmel újságolva, hogy négy biztos jelentkező már van. Az egyik Dortmund, a másik Cottbus, de várja a kiállítást Balatonfüred és a budapesti Millenáris is. - És reménykedünk abban is, hogy a berlini rendezvénynek híre megy, és esetleg más országokból is jelentkeznek intézmények az anyag bemutatására.
A német fogadtatást jól jellemzi, hogy összesen mintegy 70 ezer eurós támogatást nyújtottak a projekthez. Az igazgató szerint a német kultúrpolitika felismerte a program érdekességét. Mindezt azzal magyarázta, hogy a német történelem "nagy" időszaka került feldolgozásra, egy olyan időszaka, amely a nemzeti határokon túl zajlott. - Ugyanakkor számunkra is fontos, mert mindez része a magyar történelemnek is - tette hozzá. - Az a fajta méltóság és érdeklődés, amellyel a németek néznek szembe saját múltjukkal, az tanulságos lehet számunkra, magyarok számára is.
Can Togay János művészi, illetve igazgatói ars poeticája: a Collegium Hungaricumnak akkor van helye, ha be tud épülni Berlin kulturális életébe. Szavai szerint most sem az volt a középpontban, hogy mit mutassanak be Magyarországról, hanem az, hogy a magyar kultúrát, a magyar érdekeket, Magyarországot képviseljék, de úgy, hogy az intézet egyidejűleg bekapcsolódjon Berlin kulturális életébe. - A német újraegyesítés története, a balatoni német-német találkozók felelevenítése ehhez kiváló lehetőséget nyújtott - mutatott rá. Az igazgató szerint a berliniek egyre inkább érdeklődnek az intézet iránt, felfedezték a Collegium Hungaricumot, sőt használni akarják.
- Én pedig azt mondom, hogy gyertek, dolgozzunk együtt a különböző terveken - fogalmazott a CHB vezetője, hangsúlyozva a nyitottság szükségességét. Elmondta, hogy ebből kiindulva új szlogenje is van a háznak, amely úgy szól: Collegium Hungaricum Berlin - a magyar impulzus.
- Ezzel az impulzussal kívánunk jelen lenni a német fővárosban - mondta az igazgató, aki a nyitottság mellett a minőség iránti igényt emelte ki. Szavai szerint Berlin mindezt megértette, helyet kér magának az intézetben, amire az egyik legjobb példa az, hogy az idei nemzetközi irodalmi fesztivál több mint 20 rendezvénye a Collegium Hungaricumban zajlott.
És a következő évi nemzetközi irodalmi fesztiválra - amelynek súlypontja Kelet-Európa lesz - az intézet már előzetesen számos felkérést kapott.
Forrás: MTI