Idén nyolcadik alkalommal várja érdeklődőit a Nemzetközi Liszt Fesztivál, amelyet 2002-ben a Jakobi Koncert hívott életre. 2009. október 22. és 25. között Hauser Adrienne, Szilasi Alex és Bogányi Gergely tolmácsolásában csendülnek fel a Díszteremben - mások mellett - Liszt, Chopin, Schubert és Rahmaninov örökbecsű dallamai.

Liszt Ferenc nagy koncertútjai alkalmával tudatosan építette hangversenyprogramjába az általa zeneesztétikailag fontosnak tartott, de a közönség köreiben még kevéssé ismert zeneszerzők műveit. Az esetek többségében az eredetileg nem is szóló zongorára írott műveket legtöbbször saját átiratában és felfogásában mutatta be.

Liszt a dalirodalom népszerűsítése mellett Schubert és Chopin dalaiban korának újszerű zongorakezelését jeleníti meg. A dallam jelentőségének és a kíséret arányainak gondozása áll a középpontjában a Fetis és Moscheles által közreadott etűdgyűjteményében is, amelyben a felkért legkiválóbb művészek saját szemszögükből mutatják be a zongoraiskola alapkérdéseit.



Gödöllő, te csodás!

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre, északkeletre helyezkedik el. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordult elő a korai oklevelekben, végül 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn, abban az 1662-ben fölépített kúriájában lakott, amely ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet.

A Királyi Kastély

A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély, azaz a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmestert bízták meg 1735 után a kastély megépítésére. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, majd pedig a Sina család, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windischgrätz szálláshelye volt, az isaszegi csata után pedig Kossuth Lajos főhadiszállása - Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A kiegyezés után a magyar államnak sikerült visszavásárolnia a területet a belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család, Ferenc József és Erzsébet királyné, azaz Sisi számára. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.

Az I. világháború végén IV. Károly király itt tartózkodott éppen, mikor értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája volt.
Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek. 1990-ben a szovjet katonák végül elhagyták a kastélyt, és a szociális otthon is más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek.

A gödöllői Erzsébet-park az elsők között 1898 novemberében készült el.  A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.

Hamvay-kúria

A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr építtette 1662-ben. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén még egy szintet építtetett, mely vendégfogadóként funkcionált. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskola is volt, az 1970-es években pedig megteremtették a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből,  1988-tól pedig múzeummá vált. Udvarán működik a városi piac. A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.

Arborétum

A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A II. világháború előtt Magyarország legjelentősebb növénykertjeként tartották számon. 1960-től bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet nagyszabású programba kezdett, melynek eredményeként ma 130 nyitvatermő és 650 lombos fafaj és cserje található itt. A területen található az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által elismert és nyilvántartott díszfa-, díszcserje-, és fenyő törzsültetvény.



Hogyan jutunk oda?

Autóval az M3-as autópályán, vagy a Gödöllői HÉV-vel.

Kinek ajánljuk?

Komolyzenét kedvelőknek.

Hol szálljunk meg?

Szállásokat az itthon.hu-oldalon találunk.