Második hosszabb amerikai turnéjáról tért haza nemrégiben a Kistehén zenekar. Mint a rendkívül népszerű együttes frontembere, Kollár-Klemencz László elmondta, az Újvilág felfedezése korántsem ért véget.
- Megfelelt a várakozásaiknak a szeptemberi amerikai turné?- Igen, és éreztük, hogy a Kistehén zenekarnak vannak lehetőségei Amerikában, visszavárnak bennünket. Tavasszal egyhetes turnéra megyünk a South by Southwest fesztiválra, ahová idén is hívtak, de nem volt rá pénzünk. Nyár elején lesz az újabb nagy turnénk, a Montreal Jazz Festivalon biztosan fellépünk.
- Merre koncerteztek?
- Phoenixben kezdtünk, majd San Francisco és környéke, San Diego, Detroit, Washington, New York, Chicago és több kisebb város következett. Összesen több mint húsz koncertünk volt, Albuquerque-ban fejeztük be a sorozatot.
- Milyen közönségnek játszottak?
- Elsősorban világzenei fesztiválokon léptünk fel, bár a Kistehéné nem annyira világzene. A producer előző anyagunk cigányos és egzotikus elemei alapján próbált minket eladni. Mi is fontosnak tartjuk megőrizni ezt az alapot, de sok minden hat a zenénkre. A rockban, a bluesban és más zenékben is vannak olyan egyedi hangok, amelyek az előadóról és nem egy műfajról szólnak.
- Európában miért nem próbálkoznak?
- Tény, hogy idén alig jártunk Európában. Német nyelvterületen van kiadónk, másutt nincsenek szervezőink, kapcsolataink.
- Nem csak koncertezni utaztak ki ősszel, hanem lemezfelvételre is.
- A felvételeket Magyarországon készítettük az amerikai producerrel. Maradt néhány vokál, amelyet San Franciscóban csináltunk Ben Yonas menedzser stúdiójában (ő szervezte és szervezi a Kistehén koncertjeit. ) A producer most szerkeszti az anyagot. Készül még zene, amelyet elküldök Amerikába. Van olyan dalunk, amelyet tavaly Brooklynban vettünk fel. Novemberre szerettük volna megjelentetni, de most csak egy maxi lemez lesz. A teljes album jövő év elejére várható 17 dallal, ami dupla albumot jelent, ez rengeteg munkával járt és jár még mindig. Nem siettetjük, mert nagyon erős az anyag. Angol és magyar nyelvű változata is lesz. "Bakeliten" adjuk ki, kiegészítve CD- és MP3-változattal. A kinti editálás után jön a keverés, a maszterelés. Az az utómunka, csinosítás van hátra, amely legalább annyi időbe telik, mint a dalok felvétele. Erre az albumra ért össze a zenekar is. Sok múlik rajta. Az amerikai producer arra várt, hogy legyen friss anyag, amely az ő keze alatt készül, és a Kistehén stílusára abszolút rá lehet ismerni. Európában is megpróbálunk nagy kiadókhoz bekerülni ezzel az anyaggal.
- S hogyan folytatódik itthon?
- Amerikából visszatérve már a második napon, holtfáradtan színpadra léptünk, rajongóink óriási lelkesedéssel fogadtak. Amerikában többnyire angolul énekelünk, bár jó a fordítás, a közönség reakciója a koncerteken más, mint itthon. Lesz egy lemezbemutatónk novemberben, egy soha meg nem jelent lemez soha nem hallott dalaiból, amelyek soha meg nem született emberekről szólnak. A későbbi koncerteken a kiadásra váró nagylemez dalait fogjuk játszani. A közönség is vágyik az új dalokra - összegezte Kollár-Klemencz László.
- Hallani, hogy alakul egy zenekar a Kistehén mellett?
- Miközben a zenekar kialakult, beérett, nekem hiányzott egy újabb kísérletező közeg. Ezért a Melankolikusokat folytatom egy másik zenekarral. Ismert, kitűnő zenészeket találtam hozzá. Ez inkább szóló jellegű lesz. A Kollár Laci és a Melankolikusok koncertje január 3-án lesz a Trafóban.
- Hogyan csapódnak le itthon az amerikai tapasztalatok?
- Ha nem is azonnal és közvetlenül, de az út minden szempontból hat az itthoni zenélésünkre. Fontos világot látni, nem véletlenül küldték valamikor külföldre a szakmát tanulókat. Tapasztalatot lehet szerezni arról, hogy milyen máshol a zenei kultúra. Milyen például, amikor egy hangszerboltban a tulajdonos leül gitározni az emberrel. Az egész zenekar átélte ezeket a mindennapokat...
Forrás: MTI