Megújult az egyik legrégibb magyar nyelvemlék, az Apor-kódex; a Balassi Intézet támogatásából restaurált 500 éves kötetet csütörtökön teszik láthatóvá.
A Balassi Intézet ezúttal a Magyar Nyelv Éve kapcsán ajánlotta fel az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK), hogy kifizeti a kódex restaurálásának 1 millió 780 ezer forintos költségét, valamint 18 millió forintot ad a régi magyar nyelvemlékeket bemutató kiállítás megrendezésére - jegyezte meg a főigazgató.
Monok Istvánnak, az OSZK főigazgatójának és Boka László tudományos igazgatónak intézményközi együttműködés keretében sikerült elérnie, hogy az Apor-kódexet az OSZK munkatársai a székelyföldi múzeumba kiutazva rendbe hozhassák. Érdi Marianne, a restaurációs osztály vezetője és Tóth Zsuzsanna főrestaurátor több hónapos munkával restaurálta Sepsiszentgyörgyön a különleges kódexet.
Az OSZK-nak sikerült azt is elérnie, hogy a kötetet a csütörtökön nyíló kiállításra kölcsönadják. Így a történelemben először együtt lehet majd látni a Huszita Biblia részeit őrző mindhárom kódexet: a Münchenit, amely az Újszövetséget, a Bécsit, amely az Ószövetséget és az Apor-kódexet, amely a zsoltárokat tartalmazza - emelte ki Lauter Éva főigazgató.
A negyedik legrégebbi magyar nyelvemléknek számító Apor-kódexet 1877-ben adományozta a Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmását is kiadták Budapesten. A kódex itt vészelte át a második világháborút, majd 1953-ban visszakerült Romániába, Sepsiszentgyörgyre. A valószínűleg a XV. században készült műtárgy rossz állapotban volt, magas savtartalmú tintája miatt folyamatosan károsodtak a betűi, így megtekintésére eddig rendkívül ritkán adódott lehetőség.
Forrás: MTI
