A Nazca-vonalakat a perui sivatagban "felfestő" titokzatos nép kihívta maga ellen a sorsot, amikor másfél évezrede kivágta az erdőségeket - derül ki a tanulmányból, amely a Latin American Antiquity című szakfolyóirat hétfői számában látott napvilágot.
Az Oxfordi Egyetem tudósai vezette kutatás szerint mintegy másfél évezreddel ezelőtt a Nazca-kultúra népe már képtelen volt megtermelni az élelmiszert, mivel a fák kivágása miatt megváltozott, túl szárazzá vált a völgyek klímája, ahol éltek. Korábban a Nazca-kultúra eltűnéséért némely régész az el nino meteorológiai jelenséget kárhoztatta, amely özönvízszerű esőket és katasztrofális áradásokat hozott.
A térséget a Prosopis-nemzetséghez tartozó fa uralta, amelynek egyedei több száz évig is elélnek, s erős gyökérzetük akár 50 méter mélységbe lenyúlik víz után kutatva. E fafajta, megkötve a nitrogént, biztosította a föld termékenységét, megóvta a völgyet a szelektől, s gyökérzetével meggátolta, hogy az áradások lemossák a talaj felső rétegét. A helyi népesség azonban oly sok fát kivágott, hogy a földművelés számára új meg új területeket tisztítson meg, hogy felborította a kényes ökológiai egyensúlyt.
"Az ókori dél-amerikai civilizáció, amely másfél évezreddel ezelőtt tűnt el, tevékenységével károsította a helyi törékeny ökörendszert" - hangsúlyozza az Oxfordi Egyetem közleménye. A tanulmány rávilágít a jelenkori száraz, sivatagos területek fokozott védelmének szükségességére.
"A történelem előtti kor hibái fontos tanulsággal szolgálnak számunkra abban, hogy hogyan bánjunk a jelenben a törékeny ökorendszerekkel" - hangsúlyozta Oliver Whaley, a tanulmány társszerzője annak kapcsán, hogy hétfőtől péntekig Barcelonában tanácskoznak 175 ország képviselői, akik a decemberi koppenhágai "klímacsúcsot" készítik elő.