Németh Juci rockernős arca sokkal jobban tetszik, mint a múltban megismert énekesnőé - a friss, ötletes, kreatív és kőkemény Nemjuci tízpontos, kötelező hallgatni!

Német Juci varázsa abban rejlik, hogy nem mint az Anima Sound System exénekesét emlegetjük. Egyáltalán nem. Ő bizony a Németh Juci, vagy ha tetszik, A Juci, aki hülyéskedik a TÁP Színházban, műsort vezet a Magyar Televízióban, vagy épp rockzenekarban headbangel. Németh Jucit azért szeretjük - de nagyon -, mert mindig képes megújulni, megnevettetni, és legfőképpen megtáncoltatni. És míg egyik este a Budapest Bárban Corcovado-t énekel, és csíkosban ugrándozik a Katona József Színházban, addig van neki egy dögös, tökös rockegyüttese is.

A 2008-ban ismertebb zenészekből (a The Puzzle-ból ismert Faragó Tomi, a Rémember basszusgitárosa, Matyiő és a dobos Vasaló) álló banda nemrég boltokba került cd-jéről csupa pozitív dolgot árulhatunk el: rosszindulattal sem találunk fogást rajta, se kívül, se belül.

A Nemjuci papírdobozos borítója és a benne található kamu polaroid fotók abszolút ott vannak a szeren: Juciék a faházban főzőcskéznek, tésztát esznek parókában, Juci törölközővel a fején kavargatja a fazekat - nagyon kreatív tehát e dizájn, de az előre kitalált imidzs csupán ennyit jelent a zenekar esetében. Ugyanis a banda a tagok személyiségétől és ötleteitől olyan jó, amilyen, nem pedig valamiféle kreált arculattól.

A Nemjuci lemezén nagyon ütős gitárriffeket, tökéletes hangzást, izgalmas dallamokat és jó szövegeket hallhatunk (melyek megírásában közreműködött Judy Jay, azaz Judit Maitinsky is), ami tényleg nagyon jól áll Jucinak. Érzelgős, ellágyuló, szerelmetes dallamokat hiába is keresnénk: a dalok kemények, néhány kiemelkedőbb zúzdával (melegen ajánljuk a Runawayt vagy a Sweet Sint). Az egyszerű számcímek mögött (Anyway, Never, YYYY, Scam stb.) komplett, jól összerakott rockzene hangzik fel, amit nehezen lehetne definiálni. Igaz, ha az ember egyszerre hallgatja meg a Nemjucit, hirtelen három énekesnő juthat eszébe: Auf der Maur, Alanis Morisette vagy mondjuk Nina Persson (Cardigans) – bizony, ez azt bizonyítja, színes a paletta. Ahogyan a mi Jucink is.