A két emberevő oroszlán, amely több mint száz éve egy kenyai vasútépítkezésen a Tsavo folyónál rettegésben tartotta a munkásokat, sokkal kevesebb embert falt fel, mint ahogy azt eddig feltételezték, s csak egyikük étrendje állt legalább harmadrészt emberhúsból - állítják amerikai kutatók.
A vadállatok 1898-ben hónapokon át tartották félelemben a vasúti híd építésén dolgozókat, sokukat megtámadták és felfalták. A vérengzésnek egy brit mérnök-katonatiszt, John Henry Patterson vetett véget, akinek sikerült elpusztítani őket. A vadállatok bőrét a chicagói Field Múzeumban állították ki.
A szakértők, akik az Amerikai Tudományos Akadémia legfrissebb hírlevelében (PNAS) számoltak be kutatásaikról, a szőrük és fogazatuk alapján elemezték, hogy mit ettek az oroszlánok. Kimutatták, hogy a kilövésüket megelőző kilenc hónapban a bestiák egyike 24, a másik pedig 11 embert evett meg, vagyis együttesen 35-öt.
A kutatók szerint az oroszlánok által felfalt emberek teljes száma elérheti a 75-öt is, ami azonban még mindig jóval kevesebb, mint amiről annak idején Patterson beszélt, aki szerint 135 emberrel végeztek. (Nathaniel Dominy, a Kaliforniai Egyetem antropológusa szerint az emberevő oroszlánok kilövésére a térségbe hívott Patterson szándékosan túlozta el az áldozatok számát, hogy felnagyítsa saját fontosságát.)
"Nem a történetet súlyát akartuk csökkenteni" - hangsúlyozták a kutatók, akik azt is megállapították, hogy a két kifejlett hímoroszlán nem egyformán fogyasztott az emberhúsból. Az egyik táplálékának közel egyharmadát tette ki az emberhús, míg a másik csak fele ennyit falt belőle.
Justin Yeakel, a Kalifornia Egyetem tudósa szerint nem úgy tűnik, mintha éheztek volna. Mint mondta: a csapatban és magányosan vadászó oroszlánok tiszteletben tartják a zsákmányejtő jogát, amikor az nekilát megenni a prédát. Valószínűleg a több emberhúst fogyasztó oroszlán ejthette el a legtöbb embert, s a másiknak kevesebb maradt a zsákmányból.
"Mivel nem vagyunk túl nagy falat, ebből adódik, hogy ekkora a különbség a két oroszlán táplálkozása között" - következtetett Yeakel.
A kérdéses korszakban Kenyának azon a részén a környezeti változások következtében megfogyatkozott az oroszlánok élelemforrása, amely korábban főként zebrából és antilopból állt.
Emellett a vadak fogazatán talált sérülések arra utaltak, hogy már nem tudtak olyan jól vadakra vadászni. Ezért fordult a figyelmük a vasútépítő munkások felé. "Pedig az oroszlánok tudják, hogy az emberek veszélyesek számukra" - mondta Yeakel.
