Kelet-Európában az 1989 után megalakult új nemzetállamokról és az etnikai tisztogatásokról szól egy új, 16 tanulmányt tartalmazó kötet, amit tegnap mutattak be Budapesten.

A kötet a L,Harmattan Kiadó és az ELTE Bölcsészettudományi Kar Kelet-Európa Története Tanszéke Ruszisztikai Központja gondozásában jelent meg, Krausz Tamás tanszékvezető egyetemi tanár és Juhász József történész, egyetemi docens szerkesztette, és a Kelet-Európai Tanulmányok sorozat negyedik darabja. Juhász József elmondta, hogy a kelet-európai rendszerváltás, az új nemzetállamok megalakulása és az etnikai tisztogatások benne vannak a köztudatban, de szaktudományi vizsgálat ebben a tárgykörben nem volt, ez adja a kötet újdonságát.

A könyv alapját egy februári nemzetközi konferencián elhangzott előadások írott változata adja, és egy-két olyan tanulmány, amely ott nem hangzott el. Ezeket négy fejezetre osztották föl a szerkesztők.

Krausz Tamás azt boncolgatja, hogy az új nemzetállamokat legitimálja-e az etnikai tisztogatás. Juhász József A szocialista föderációktól az új nemzetállamokig című tanulmányában a föderációk fölbomlásának történeti hátterét vizsgálja és mint mondta, az államváltás például Jugoszláviában fontosabb volt, mint a gazdasági átalakulás. Búr Gábor az afrikai etnikai tisztogatást elemzi Ruandában, törzsi viszonyok között, és ebből kiderül, hogy más közegben, más kulturális hagyományok mellett szinte ugyanazok a folyamatok mentek végbe Közép-Európában.

A kötet második fejezete a Szovjetunió, a harmadik Jugoszlávia fölbomlásával foglalkozik, míg a negyedik fejezet az etnikum és a hatalom viszonyával foglalkozik. Ezekből a tanulmányokból kiderül, hogy Kelet-Közép-Európában azokban az államokban, ahol nem is volt háború, mint Csehszlovákia, Románia, Lengyelország vagy Ukrajna, az etnikai diszkrimináció súlyos problémákat okozott és okoz a mai napig. A román szerző, Florin Faje a kolozsvári futballdrukkerek körében vizsgálódva kimutatta az osztály- és identitástudat alakulását, az "együtt és mégis külön" elvét.

A magyar történészek mellett a románon kívül orosz és szerb szerző is szerepel a kötetben, és tanulmányaikból az szűrhető le, hogy "a válságban azonnal megindul a bűnbakképzés, a vallási, az etnikai vagy a nemzetiségi kisebbséget pécézik ki erre a szerepre" - hangsúlyozta Juhász József.

A kötet szerkesztésekor arra törekedtek, hogy megfogalmazzák a kérdéseket a nemzetállam és etnikai tisztogatás témakörében. Politikai és érzelmi elfogultságtól mentesen, a nemzeti történetírásból kilépve, kelet-európai regionális szemlélettel, egymás történelme iránti empátiával próbálták vizsgálni ezeket a kényes ügyeket.

Juhász kiemelte, hogy különböző elgondolásokat közelítettek egymáshoz a nemzetállam-fölfogás ügyében, mert a szerzők négy különböző nemzeti közegből érkeztek. "Az mindenképpen megállapítható, hogy nincsenek kizárólagos igazságok" - mondta a szerkesztő.


Forrás: MTI