A mindennapos mókuskerék könnyen felőrölheti idegeinket. Ha nem figyelünk tudatosan arra, hogy feltöltődésre, rekreációra is fordítsunk energiát és időt, akkor végképp "lemerülhetnek az elemeink”. Mindenkinek érdemes stresszoldó technikákat elsajátítania - mondja a DIMENZIÓ Egészségközpont szakembere, Dr. Hovanecz Anikó, aki elsősorban a jógát ajánlja. El is mondja miért.
A jóga egy komplex rendszer, mely testi, szellemi és lelki síkon hat, ezek egyensúlyára törekedve. A legtöbben először a testi vonatkozásaival ismerkednek meg, megtanulják az ászanákat (jógapózokat), melyeknek széleskörű szervi hatásai vannak. Tökéletes mozgásforma például azoknak, akik munkájukból kifolyólag egész nap ülnek, mozgásszervi, gerinc bántalmaik vannak. De a jóga több, mint torna, a jógának gyógyító hatása is van. A legszerencsésebb, ha jógaoktató segítségével fokozatosan elmélyítjük tudásunkat (a jógával kapcsolatban), rendszeresen gyakorolunk és a jóga minden aspektusát -a lelkit és mentálist is- kihasználjuk.
Jógát most már nagyon sok helyen tanítanak, miben kap mást az, aki a DIMENZIÓ Egészségközpontban ön által tartott jógaórákra jár el?
Előnyös helyzetben érzem magam orvosi végzettségemmel, szemléletemmel. Bizonyos panaszok, problémák esetén – orvos-jógaterapeuta mivoltomból adódóan - testre szabottan tudok foglalkozni azokkal, akik jógázni jönnek.
Sokaknál hiányzik, vagy még várat magára az elhatározás, hogy megmozduljanak és ha fájdalmaik vannak, előbb gondolnak arra, hogy masszázsra járjanak, mint hogy megfelelő mozgásformát találjanak. Helyettesíthető a jóga ilyen passzív kezelésekkel?
Akik a passzív kezelés mellett döntenek, azok számára is tudunk lehetőségeket ajánlani a DIMENZIÓ Egészségközpontban. A masszázs nagyon sokat segíthet izomgörcs, letapadások esetén, de nem helyettesíti az aktív mozgást. Szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy a legrosszabb, amit például mozgásszervi panaszok esetén tehetünk, ha „túlkíméljük” magunkat és nem mozgunk. Hiszek abban, hogy az emberek öngyógyító mechanizmusát az aktív tevékenység indítja be igazán. Amikor jógázunk, saját erőinket kell aktivizálnunk és rögtön van visszacsatolásunk is, mert érezzük, hogy mit bírunk és mit nem. Úgy gondolom, hogy az életben is akkor tudunk előre haladni, ha aktívak vagyunk, ami csak passzívan történik velünk, az nem igazán szolgálja a fejlődésünket.
A jóga minden elemét igyekszünk érvényesíteni a gyakorlásnál. A gyakorlatokat általában behunyt szemmel végezzük, hogy még véletlenül se a szomszédot nézzük, hanem a saját mozdulatainkra és az általuk kiváltott hatásra figyeljünk. Minden mozdulatot légzésszinkronnal végzünk, ezért a jóga komoly tudatosságot és nagyfokú befelé fordulást igényel. Külön is végzünk energizáló légző gyakorlatokat, nagy hangsúlyt kap a relaxáció. Relaxálni csak úgy lehet, hogy mindhárom síkon ellazulunk: fizikai szinten, mentálisan és spirituálisan egyaránt.
Minden sportra, mozgásra mondják, és az ember saját bőrén is tapasztalja, hogy stresszoldó. A jógában mi az, ami miatt fokozottan jelentkezik ez a stresszoldó hatás?
A jógában a relaxáció és a meditáció segít a stresszoldásban, a személyiség fejlődésében, hisz aki meditál, az elengedi a felesleges gondolatokat, egy dologra összpontosít (például a saját légzésére, vagy egy tárgyra). Azáltal, hogy kikapcsolja a sok lényegtelent, rengeteg energiát megspórol, a felszabadult plusz energiákat pedig az önépítés és önregeneráció szolgálatába állíthatja. Nem véletlen, hogy a meditáció hatásait kutató orvosok olyan eredményre jutottak, hogy aki rendszeresen meditál éveken keresztül, az képes a biológiai korát 10-12 évvel is lecsökkenteni a naptári korához képest. Magyarán a meditáció nemcsak csökkenti a stresszt, de lassítja az úgynevezett öregedési folyamatokat, energizál és ezáltal gyógyító hatással is bír.
Tulajdonképpen mi a különbség a meditáció és a relaxáció között?
A relaxáció azt jelenti, hogy a már említett mindhárom síkon (test, elme, lélek) tökéletesen ellazulunk . Tehát relaxálni leghatásosabban fekve lehet, hogy izmaink teljesen elernyedhessenek. Ezzel együtt kikapcsoljuk a külvilágot, de nem alszunk. A meditáció ezzel szemben egy olyan pihenő-éber állapot, egy tudatállapot módosulás, ahol behunyt szemmel tudatosan egyetlen dologra összpontosítunk. A klasszikus meditációs póz egy ülőhelyzet , ahol szükség van a test tartására, az izmok így nem lazulnak el mindenütt. Sőt fejlett gerincoszlop melletti izomzatra lehet szükség ahhoz, hogy adott esetben valaki törökülésben tudjon 20-40 percig, vagy órákig ülni. Persze egyenes támlájú széken ülve is lehet meditálni egyenes gerinccel.
Lehet ártani is a jógával, ha valaki rosszul csinálja a gyakorlatokat?
Igen, azért sem szoktam javasolni, hogy valaki csak könyvből tanuljon jógázni. Például ha a jógázó nem a saját szintjének megfelelő légzőgyakorlatokat végez, akár még pszichés zavar is előidézhető. De az is árt, ha túlfeszíti magát egy-egy ászanában, mert sérülhetnek az ízületei, izmai. A közösségben végzett jóga azért jó, mert ott az oktató korrigál, megtanítja hogyan kell helyesen kivitelezni egy-egy gyakorlatot. Az alapok elsajátítása után az otthoni gyakorlás is nagyon fontos, hiszen a jóga akkor érezteti hatását leginkább, ha mindennap gyakoroljuk. Napi húsz perc gyakorlás többet ér, mint heti egyszer kétórás.
Bárki, bármilyen korban és állapotban elkezdhet jógázni?
Igen, ha megvan a belső elhatározása. Azt kell mondanom, hogy szinte nincs is olyan ember - még beteg se-, aki ne jógázhatna. Aki képes kooperációra, az ki tudja használni a jóga gyógyító erejét. Hiszen akár egy fekvő betegnek is meg lehet tanítani a megfelelő légzést, amivel az oxigenizációt, ezáltal a szerveinek a vérellátását fokozza és erősödik. A jógában nincsenek életkori határok sem. Sokan azt gondolják, hogy túl merevek a jógához. Pedig pont azoknak kellene elkezdeni, akik azt érzik, hogy merevek az ízületeik, nehezebben mozognak. Hiszen a jógával csaknem minden állapotot lehet javítani.
