Több vasárnapi német újság megemlékezést közölt Kertész Imréről annak kapcsán, hogy az irodalmi Nobel-díjas magyar író november 9-én tölti be 80. életévét.

Az újság emlékeztetett arra, hogy eddigi élete háromnegyede alatt Kertész Németországban ismeretlen volt. Az író még csak egy "hír" volt akkor, amikor a vasfüggöny lebontását közvetlenül megelőző években Esterházy Péter, Nádas Péter és Mészöly Miklós határozták meg a kortárs magyar irodalom németországi képét.
Első könyve német nyelven 1990-ben jelent meg, mégpedig a Sorstalanság meglehetősen kétes értékű fordításban, és további hat évre volt szükség ahhoz, hogy már egy "csiszoltabb" formában újból kiadják. A kudarccal, a Kaddis egy meg nem született gyermekért című könyvével, valamint a Felszámolással együtt ez az Auschwitzot körüljáró tetralógia hozott hírnevet számára.
Az újság utalt a 2002-ben megkapott irodalmi Nobel-díjra, majd Kertész K. dosszié című önéletrajzi művére, amelyből - mint írta - lépésről lépésre nyomon követhető volt Magyarországtól való eltávolodása és Németországhoz való közeledése.
A Der Tagesspiegel külön foglalkozott az írónak a zsidóságról alkotott véleményével. "Számomra zsidóságom nem jelent semmit" - írta Kertész a Kaddisban is, hozzátéve: "Pontosabban fogalmazva, mint zsidóság nem jelent semmit, tapasztalatként mindent."
Ugyancsak a kulturális rovatban közölt megemlékezést Kertész Imréről a Welt am Sonntag. A hetilap beszámolt egy, az íróval a napokban folytatott, meglehetősen személyes hangú beszélgetésről. Kertész elmondta, hogy a születésnapi vacsora után Magyarországra utazik. "Szabadságon leszek" - fogalmazott az író, aki az elmúlt évekre visszatekintve kijelentette:" Néhány dolog, ami nem volt szép, a végére megszépült."
Szavai szerint vágyai, álmai nincsenek. "Meg akarom lepni magam" - tette hozzá, utalva arra, hogy új regényen dolgozik, amelyet be akar fejezni. "80 éves leszek, de még nem halok meg. Sok még a teendőm" - jelentette ki.