November 11. Szent Márton és egyben a nagy libalakmározás napja is. Hogy miért? "Mert, aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik" - szól a mondás. Úgy gondoltuk, melőtt felfalnánk egy efféle szárnyast, illő lenne számba venni a világ és hazánk híres gágogóit. Jöjjenek a híres ludak, szépen libasorban!
Sok lúd történelmet írA sort természetesen e nap szentjének, Mártonnak a lúdjaival illik kezdeni. Történt egyszer, évszám szerint időszámításunk szerint 371-ben, hogy a nem mellesleg Szombathely mellől származó, később szentté avatott Mártont, egy római százados fiát Tours püspökévé akarták szentelni.
A kolostoralapító szentéletű férfi viszont olyan szerény volt, hogy úgy gondolta, ezt ő nem érdemli meg. El is bújt egy libaólba. Hanem a libák nem arról híresek, hogy csendben maradnak, ha betolakodót észlelnek. Úgy gondolták Mártonnak inkább a püspökök között van a helye, mint a libák között, gágogásukkal elárulták, hogy hol rejtőzködik. Jól tették, Mártonból végül nagyon is népszerű és megbecsült püspök lett.
A nagyszájú liba kifejezés ma már nem tűnik hízelgőnek, pedig amint az első példából is kiderült, a libák gágogásának köszönhetjük, hogy Mártonból azért mégis csak lett valaki, és libagágogás mentette meg egyszer Rómát is. A legenda szerint a gallok ugyanis már majdnem bevették a Capitoliumot, ám a ludak ismét beleszóltak a történelembe és hangoskodásukkal felébresztették a szunyókáló őröket. Lám, a sok lúd nemcsak disznót győz, de a rosszban sántikáló gallokat is.
Nem buta, gőgös
Ugyancsak alaptalan közhelynek bizonyul a buta liba frázis, tekintve, hogy összeszámolni is nehéz lenne, hányan tanultak már meg olvasni egy bizonyos Gőgös Gúnár Gedeon segítségével. Varga Katalin könyvét 1962-ben adta ki először a Móra könyvkiadó, jelenleg a negyvenegyedik kiadásnál tart, és a mai napig az egyik legnépszerűbb képességfejlesztő könyv.
Az írónő gyermekének akarta megkönnyíteni az olvasástanulást, ezért írta meg a Gőgös Gúnár Gedeont, amelynek verseivel nagyszerűen begyakorolható a nagybetűk és mássalhangzók olvasása. A könyv folytatása a Mosó Masa Mosodája, ami azoknak a lurkóknak szól, akik haladó szinten olvasnak és már a helyesírás megtanulásával küszködnek.
Elhúznak, mint a vadlibák...
..., meg a Márton lúd. Arról a közönséges házilúdról van szó, akit 1988-ban láthattunk először a tévé képernyőjén és, aki a vadlibákhoz csatlakozva a gonoszsága miatt törpévé zsugorított Nils Holgerssont a hátán szállítva körberepüli Svédországot. A hófehér házi szárnyast persze eleinte kiröhögik a vadludak, de rátermettségével, jó szívével és bátorságával végül meggyőzi a vadludak vezérét, Akkát is arról, hogy közéjük való.
A mesében egyébként számos emlékezetes lúd-karakter szerepel a dögös lánylibáktól kezdve (Ingrid, Pelyheske) a főnök fegyelmezett bizalmasán (Gereben) keresztül a zabagépig (Lasse), vagy az önjelölt énekessztárig (Siri).
A lúd
A lúdfélék (Anseridae) az úszómadarak rendjébe, a lemezescsőrüek csoportjába tartozó madárcsalád. Fészekhagyók, úszólábuak, rövid farkuak. És lúdtalpúak. A lúd és liba egykutya, vagyis ugyanannak az állatnak kétféle elnevezése. A hímnemű ludakat hívják gúnárnak, míg a nőneműeket tojónak. Persephoné szent állatai voltak, de Aphrodité kedvenc állata is a lúd volt, az indián asztrológiában a téli napforduló totemmadara, Kínában a házastársak közötti hűség jelképe, a finn mitológia szerint a világot egy lúd (más források szerint egy kacsa) tojta.
Ha már Döbrögi, legyen kövér
Mert hogy a mi irodalmunkban is akad olyan mesehős, aki baráti viszonyt ápol egy házilúddal. Viszont közel sem ilyen baráti a viszony közte és a despota földesúr, Döbrögi között. A Fazekas Mihály által írt történet igazán népszerű akkor lett, amikor Dargay Attila rajzaival és rendezésében 1979-ben elkészült egy egészestés rajzfilm a sztoriból. Matyi lúdja igazán jámbor jószág, megcsodálja a lepkéket, mint Süsü, és csudaszép bokrétákat és koszorúkat köt a mező illatos virágaiból. Hatalmas igazságérzettel és jó adag ravaszsággal megáldott gazdája bosszúhadjáratához csak csendes cinkosként asszisztál, de még így is sikerül magára és összes fajtársára haragítania a kövér Döbrögit, aki nemcsak a Mátyások, de a ludak jogait is durván megsérti diszkriminatív intézkedéseivel:
Ha már lúd, legyen részeg
Dargay Attila szerethette a ludakat, hisz a Vukba két fergeteges liba-alakítást is beiktatott. A nemrég elhunyt művész 1981-ben készült rajzfilmjének egyik felejthetetlen jelenete a sok közül kétségkívül az, amiben két részeg libát próbál a vadász két kutyája szoros őrizet alatt tartani. Simabőrű baromfiállományát ugyanis Vuk jócskán megtizedelte, csak két liba maradt meg. Ez a kettő viszont képtelen komolyan venni a vészhelyzetet, merthogy az általuk megdézsmált cefrétől rettenetesen berúgtak. Vahúr kétségbeesetten igyekszik elhallgattatni a gajdoló őrizeteseket, és megértetni Fickóval feladatuk lényegét. Vuk persze a lisztes hadművelettel túljár a két vadászeb eszén, akik ettől előbb súlyos önértékelési válságba, majd egy a gazdájuk, Simabőrű által Vuk számára felállított csapdába is beleesnek.
Új libafaja: Anser Absurdicus
A Vuk részeg libáinál nagyobb műsort már csak Besenyő Anti bácsi, azaz Parittya Setét Antal csinált. A L'art pour L'art társulat bizonyosan különösen vonzódik mindenféle baromfihoz és előszeretettel írja át a rendszertant. Miután megteremtette a Vastyúkot, Dolák-Saly Róbert közbenjárásával 1996-ban meghonosította hazánkban a Lila Libát.
Listánkat ennek a speciális libafajtának a bemutatásával fejezzük be. A Lila Libának ugyan nincs még latin neve, de ha lenne, bizonyára az Anser Absurdicus nevet kapná. Jellegzetes lila színű, szivaccsal kitömött, igen strapabíró állat. A Lila Liba akkor jelent meg légterünkben, -méghozzá zuhanórepülésben- amikor Anti bá öngyilkos akart lenni, de a feje helyett a levegőbe lőtt és eltalálta a Lila Libát. Nyilván a meghiúsult öngyilkossági kísérlet után érzett katarzis miatt, igen erős indulatok robbantak ki belőle és durva verbális és zenei őrjöngésbe kezdett, közben persze nem kímélte a libát sem.
A Lila Liba nagy kedvenc lett, a közönség imádta, már nem lehetett kihagyni a műsorból, ezért Parittya Antal a későbbi L'art pour L'art előadásokon is megmutatta milyen jó állattartó is ő.
Szent Márton napja
Arra, hogy miért épp libát kell enni Szent Márton napján, többféle magyarázat is létezik. Az egyik szerint a Márton püspökké választásáért felelős ludakra emlékezünk ekkor. Mások szerint egy germán eredetű tradíció, ők ugyanis ezen a napon adtak hálát isteneiknek a jó termésért és ilyenkor madarat -többnyire libát- áldoztak fel. Létezik egy sokkal prózaibb magyarázat is: régen a Márton-nap volt az óév utolsó munkaünnepe. Ekkorra már hordókba került az újbor, kamrákban volt a liszt, betakarították a terményeket, véget értek a mezőgazdasági munkák, a libák pedig akkorára híztak, hogy le lehetett vágni őket.Egy hiedelem szerint nem jelent jót, ha a liba Szent Márton napján jégre lép. Nem azért, mert akkor libabőrös lesz, hanem mert "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál" - vagyis nem lesz fehér a karácsony.