A hagyományok ápolásával, s természetesen finom falatokkal elevenítik fel a régi falusi disznóvágásokat Vonyarcvashegyen. A napot házi pálinkával indítanak, majd a disznó tisztítása, pörzsölése és feldolgozása kerül sorra, melyen tetszés szerint bárki részt vehet. Reggelire hagymán pirított friss vért, resztelt májat, savanyúsággal és kenyérrel tálalnak fel.

A délután folyamán felköszöntik a Katalinokat. A vendégek a disznósajt, májas-véres hurka, házi kolbász és házi tepertő készítésének rejtelmeit leshetik el, közben harmonikaszó gondoskodik a megfelelő hangulatról.

Helyben sütött langallót, friss házi rétest, a helyi pincék új borait, házi sört is lehet majd kóstolni!

Vonyarcvashegy

Ez az érdekes nevű település valaha szőlő- és zöldségtermelő hegyközség volt, ma már kellemes pihenést nyújtó üdülőhelyként funkcionál Vonyarc és Vashegy szőlőhegyek és puszták 1850. évi egyesítéséből keletkezett.

Vonyarc neve szláv eredetű szó, vincellérek településére utal. Az oklevelekben már 1335-ben mint templomos hely szerepel Babócsa néven, a Karmacsi család birtokaként. Az évszázadok során többször cserélt gazdát. 1573-ban a törökök feldúlták, így a település elnéptelenedett. Területének túlnyomó része szőlőhegy volt és puszta, ahol az 1600-as évek elején kialakult a későbi hegyközség. 

Népességéről már csak a II. József-féle összeírásban van ismét megbízható adat, mely szerint 108 lelket számoltak össze. Erre az időre a puszta zsellérekkel népesedett be, akik elsősorban szőlőműveléssel foglalkoztak. A feljegyzések szerint ekkor még a lakóházak szórt fekvésűek, utcák nincsenek. 1741-től a Festetics család keszthelyi uradalmához tartozott. Az uraságnak Vonyarcon pincéje volt, amelyet ma reprezentatív vendéglátásra rendeztek be. A lakosság száma folyamatosan növekedett, 1960-ban érte el az 1000 főt. Jelenleg több mint 1800 állandó lakója van a településnek. Mára a szőlőművelés kissé háttérbe szorult, bár néhány szőlősgazda, valamint a Szőlészeti és Borászati Szakcsoport jóvoltából a vonyarcvashegyi bor jó híre és íze a régi.

A szőlőművelés helyébe a vendéglátás lépett. Strand, éttermek, pincék várják a látogatókat az év minden napján, ahogyan teniszpályák, tekepálya, biliárd szalon, lovarda, a szabadtéri színpad zenei és folklórprogramjai, a kertmozi, a diszkó, zenés szórakozóhelyek, valamint időszakos képzőművészeti kiállítások is.

A Vonyarcvashegyen található szórakozási lehetőségeket kiegészítik a környező települések programjai és látnivalói. A sétákat vagy kerékpáros túrákat kedvelők figyelmébe ajánlhatók a települést övező dombok kirándulóhelyei, valamint a tóparton magányosan álló kiemelkedés, a Balaton egykori szigete, a Szent Mihály-domb, ahonnét páratlan balatoni panoráma varázsa ejti rabul a kirándulókat.

Érdekességek

A szájhagyomány mesél várról, remetékről, kazamatákról, más titkos járatokról, viharból megmenekült halászokról, akik hálából kápolnát emeltek a domb tetején Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Nyári időszakban istentiszteleteket és kamarakoncerteket tartanak ebben a kápolnában.

A hálás utókor Szerdahelyi Károly építész tervei alapján egy régi, omlatag halottasházból kialakította a 40 halász emlékhelyet, melyben Németh János keramikusművész dombormű alkotása idézi fel a csodás megmenekülés történetét. Hagyományteremtő kezdeményezésként minden év augusztusában színvonalas és változatos programmal itt rendezik meg a 40 halász emléknapot a ma élő balatoni halászok tiszteletére is.

Látnivalók

Pihentető séták, kerékpártúrák kedvelt helyszíne a Balaton partján álló Szent Mihály-domb, rajta a kápolnával, valamint az északi határban elnyújtózó hegykoszorú, ahonnét varázslatos balatoni látvány ejti rabul a kirándulókat.

Hogyan jutunk oda?

Autóval az M7-es autópályán a Balaton felé, majd a 76. számú autóúton forduljunk Balatonszentgyörgy felé, végül a 71. számú autóúton végig Vonyarvashegyig. Vonatok a Keleti és a Déli pályaudvarról is indulnak.

Kinek ajánljuk?

Katalinoknak, a Katalinok ismerőseinek, és persze bárkinek, aki szereti a hajnali pálinkát és az azt követő dínom-dánomot!