Álhírek mindig is voltak, de hatásuk azóta igazán nagy, amióta létezik tömegkommunikáció. Az internet segítségével pedig végkép nincsenek határai az álhírterjesztésnek, sem térben, sem időben. Most épp Margaret Thatcher halálának híre terjedt el futótűzként, ennek kapcsán összeszedtünk még pár emlékezetes álhírt, aminek elsőre mindenki bedőlt.
Nem provokatív jelleggel, még csak nem is álhírnek szánva sugározta adását az NBC 1938 október 30-án, melyben az H.G. Wells által írt történetet, A világok harcát Orson Welles és kis csapata élő közvetítésként álcázva sugározta. Csak egy kis halloweeni borzongást akartak, mégis a világ első gigantikus médiahackje lett. Ezrek menekültek fejvesztve, egy későbbi felmérés alapján körülbelül egymillió ember életében okozott így-vagy úgy zavart a rádióadás.
A legemlékezetesebb magyar álhír valószínűleg az, ami 1997 február 28-án kelt szárnyra, és napok alatt az egész országban elterjedt: a Postabankkal baj van, mindenki jobban teszi, ha sürgősen kiveszi a pénzét. A politikai szálakat sem nélkülöző Postabank-ügynek ez az epizódja százezrekre volt hatással. A lakosság szó szerint megrohamozta a bankfiókokat és pár nap alatt több mint 25 milliárd forintot vettek ki. A rémhírterjesztésével egy egri alkalmazottat vádoltak meg, utóbb kiderült róla, hogy nem károkozás volt a célja, ő csupán ismerőseit akarta figyelmeztetni.
2007 májusában az tartotta lázban az országot, hogy egy genfi kutatócsoport magyar törzset talált Kongóban. " A magyarabok és magyarábok valószínűleg olyan magyar katonák és núbiai nők leszármazottjai lehetnek, akik Törökország egykori határvidékein szolgáltak az oszmán hadseregben. A XVI. században telepíthették le a magyar tiszteket, tőlük származhatnak a mai magyarábok. Ők manapság már arabul beszélnek, korábban talán inkább berberül szóltak egymáshoz. Ősatyjuk feltehetően Ibrahim vagy Haszan el-Magyar lehetett. Megállapították, hogy az 573, magát Madzsarinak nevező ember a madzsarábok "nagy családjából" elszakadt kis csoportnak hiszi magát" - szólt a szenzációs hír, amiről kiderült, hogy óriási kamu, Kresalek Dávid filmrendező találta ki, mert épp a médiahack jelenségét vizsgáló dokumentumfilmjét, a Hacknit forgatta.
Visszatérve mostani álhírünkre, természetesen nem a Vaslady az első, akinek halálhírét keltették a hírességek között. A twitterezőknek szinte mindennapos szórakozása ez. Emlékezetes volt az így utólag különösen izléstelennek tűnő Jacko haláláról szóló álhír, vagy Rick Astley elhunytának közzététele. A "twitter-halál" aztán járványszerűen terjedt a celebek között. Persze mindegyik hír, csak álhír volt.
Az eddig tárgyalt álhírekről nyilvánosságra kerülésük után nem sokkal kiderült, hogy nem fedik a valóságot. Az emberek még háborogtak, borzongtak egy kicsit, a médiában körbementek az álhíreket cáfoló hírek is és ennyi. Nem így van ez a hoaxokkal, amelyeknek kitűnő táptalaja az internet és persze a hiszékeny körlevélküldők népes tábora. A hoaxokban terjesztett álhírek évekig keringenek, újra és újra felélednek, a sikeresebbek évente felbukkannak mail-boxunkban. Az egyik leghíresebb és legtartósabb a bonsai-macskák készítéséről beszámoló hátborzongató e-mail, miszerint Japánban kölyökcicákat nevelgetnek kis palackokba gyömöszölve, csövön keresztül táplálva, hogy végül kockaalakú, formatervezett bonsai-macskák legyenek belőlük. Az egésznek természetesen semmi alapja nincs, mégis mai napig tiltakoznak az állatvédők. Mint, ahogy mai napig van lehetőségünk bojkottálni a Danone-termékeket, vagy segédkezni Bill Gates-nek, hogy szétossza a vagyonát, netalán szörnyülködhetünk a bevásárlóközpontokban elrabolt gyerekek esete miatt. Tény, hogy az élet néha hajmeresztő dolgokat produkál, de azért nem árt résen lenni.
Ja, majd elfelejtettem: aki ezt a cikket nem ajánlja legalább öt ismerősének, azzal valami nagy-nagy szerencsétlenség fog történni!