Margaret Atwood eddigi életműve több mint 50 kötetet tesz ki, s aki olvasta műveit tudja, hogy a hetvenedik születésnapját november 18-án ünneplő kanadai írónőt leginkább a természet és az emberiség jövője aggasztja. Az évek óta Nobel-díj várományosként emlegetett író a kortárs irodalom kiemelkedő alakja, hírnévre feminista szerzőként tett szert.
Atwood apja rovarkutató volt, így a család hosszú időn át a kanadai vadonbanAz írott szó iránti szenvedélye is gyerekkorából származik, mivel sem játékai, sem pedig tévéjük nem volt, már kiskorában megtanult olvasni, és ma is falja a könyveket. Szokatlan neveltetését jelzi, hogy iskolateremben 12 évesen fordult meg először.
A kanadai erdőktől elszakadva később viszont bejárta a világot, élt Angliában, Skóciában és Franciaországban is. A városi élet, az operaelőadások és a ritka madarakat óvó egyesület elnökeként szervezett találkozók mellett azonban a nomád élet is vonzza, a magány Québec északi vidékének erdeiben talál rá. Elkötelezett környezetvédőként tagja a kanadai zöldeknek, de a párt más ügyeiben nem szólal meg.
Az írónő regényeit, novelláit, költeményeit, színdarabjait és gyerekkönyveit harminc nyelvre fordították le, történetei komorak, a világ jövőjéről alkotott képe aggasztó. "Felhasználtuk ökokeretünket" - figyelmeztetett a szerző. "Nem kebelezhetjük be továbbra is ilyen veszélyes tempóban a természetet, anélkül, hogy magunkat és minden mást a bolygón el ne pusztítanánk" - magyarázta. Atwood vallja, hogy az élet a jövőben kevésbé lesz materialista: "figyeljenek, mert már elkezdődött" - jósolta meg a változásokat egy interjúban.
Margaret Atwood a nők szerepének ábrázolásával szerzett hírnevet, első két könyve, az 1969-es The Edible Woman, valamint az 1972-es Fellélegzés után feminista íróként könyvelték el. A témát több művében is folytatta, első szatirikus hangvételű regénye, a Lady Oracle 1973-ban jelent meg. A nyolcvanas években A szolgálólány meséje hozta számára a legnagyobb sikert, ezt a művét rangos díjakkal ismerték el.
A kilencvenes években új témákkal kezdett foglalkozni, ekkor látott napvilágot többek közt Az Alias Grace című könyve. 2000-ben megjelent A vak bérgyilkos című kötete, a társadalomrajzként szolgáló mű Booker-díjat hozott számára. Azóta három regénye jelent meg, a 2003-as Oryx and Crak a biotechnológia veszélyeire figyelmeztet, a jövőben játszódó cselekményben a biotechnológia miatt csaknem az egész emberiség kihalt. A Pénelopeia című könyve Odüsszeusz és Pénelopé történetét meséli el, utóbbi szemszögéből. Legutóbbi, The Year of the Flood című kötete idén jelent meg. 2008-ban Asztúria Hercege-díjjal tüntették ki.
Forrás: MTI