Margaret Atwood eddigi életműve több mint 50 kötetet tesz ki, s aki olvasta műveit tudja, hogy a hetvenedik születésnapját november 18-án ünneplő kanadai írónőt leginkább a természet és az emberiség jövője aggasztja. Az évek óta Nobel-díj várományosként emlegetett író a kortárs irodalom kiemelkedő alakja, hírnévre feminista szerzőként tett szert.

Az írott szó iránti szenvedélye is gyerekkorából származik, mivel sem játékai, sem pedig tévéjük nem volt, már kiskorában megtanult olvasni, és ma is falja a könyveket. Szokatlan neveltetését jelzi, hogy iskolateremben 12 évesen fordult meg először.
A kanadai erdőktől elszakadva később viszont bejárta a világot, élt Angliában, Skóciában és Franciaországban is. A városi élet, az operaelőadások és a ritka madarakat óvó egyesület elnökeként szervezett találkozók mellett azonban a nomád élet is vonzza, a magány Québec északi vidékének erdeiben talál rá. Elkötelezett környezetvédőként tagja a kanadai zöldeknek, de a párt más ügyeiben nem szólal meg.
Az írónő regényeit, novelláit, költeményeit, színdarabjait és gyerekkönyveit harminc nyelvre fordították le, történetei komorak, a világ jövőjéről alkotott képe aggasztó. "Felhasználtuk ökokeretünket" - figyelmeztetett a szerző. "Nem kebelezhetjük be továbbra is ilyen veszélyes tempóban a természetet, anélkül, hogy magunkat és minden mást a bolygón el ne pusztítanánk" - magyarázta. Atwood vallja, hogy az élet a jövőben kevésbé lesz materialista: "figyeljenek, mert már elkezdődött" - jósolta meg a változásokat egy interjúban.
Margaret Atwood a nők szerepének ábrázolásával szerzett hírnevet, első két könyve, az 1969-es The Edible Woman, valamint az 1972-es Fellélegzés után feminista íróként könyvelték el. A témát több művében is folytatta, első szatirikus hangvételű regénye, a Lady Oracle 1973-ban jelent meg. A nyolcvanas években A szolgálólány meséje hozta számára a legnagyobb sikert, ezt a művét rangos díjakkal ismerték el.
A kilencvenes években új témákkal kezdett foglalkozni, ekkor látott napvilágot többek közt Az Alias Grace című könyve. 2000-ben megjelent A vak bérgyilkos című kötete, a társadalomrajzként szolgáló mű Booker-díjat hozott számára. Azóta három regénye jelent meg, a 2003-as Oryx and Crak a biotechnológia veszélyeire figyelmeztet, a jövőben játszódó cselekményben a biotechnológia miatt csaknem az egész emberiség kihalt. A Pénelopeia című könyve Odüsszeusz és Pénelopé történetét meséli el, utóbbi szemszögéből. Legutóbbi, The Year of the Flood című kötete idén jelent meg. 2008-ban Asztúria Hercege-díjjal tüntették ki.
Forrás: MTI