Arthur Koestler a főhőse Sári József zenedrámájának, amelyet november 28-án mutatnak be a Magyar Állami Operaházban; a Napfogyatkozás című darabot, amelyet először 2000-ben, a németországi Pforzheimben láthatott a közönség, a magyar származású író Sötétség délben című regénye ihlette.
Mint azt Kovalik Balázs művészeti vezető, a darab rendezője a bemutatótA Napfogyatkozás kottáját még 2003-ban kapta meg, eredetileg azt tervezte, hogy színre viszik a Budapesti Őszi Fesztiválon, de úgy látta, a darab meghaladná a fesztivál kereteit, így az előadás akkor végül nem valósult meg. Az opera nagyszerűsége azonban megragadta, nem felejtette el, ezért most a jeles évfordulóra Sári József zenedrámáját vették elő - tette hozzá.
A premierről szólva Kovalik Balázs elmondta, hogy Koestler könyveit főként az opera miatt kezdte olvasni. Úgy találta, hogy a XX. századi történelem megannyi konfliktusát - szemben például a családi visszaemlékezésekkel - ezekből az írásokból ismerhette meg leghitelesebben.
A művészeti vezető szerint a Magyar Állami Operaháznak hivatása a kortárs magyar művek műsorra tűzése akkor is, ha a közönség nagyobb része a száz-kétszáz évvel ezelőtti operatermést preferálja. Kiemelte: bízik abban, hogy a Napfogyatkozással képesek lesznek megszólítani a fiatalokat. Pénteken a dalszínházban, november 25-én pedig az ELTE Gólyavárban tartanak a műről beszélgetést, s mind az öt előadásra 150-150 jegyet tartalékolnak a fiatal közönség számára, 1000 forintos áron.
Sári József zeneszerző a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Koestler a korszellem képviselője volt, mindig ott jelent meg a világban, ahol baj volt. Mint rámutatott, zeneszerzőként úgy érzi, neki is a korszellemet kell hangjaival, talán szokatlan harmóniáival kifejeznie.
Hamar Zsolt, a produkció karmestere elmondta, hogy a zene az első pillanattól elbűvölte, és megragadta a témaválasztás is. "Sári olyan zeneszerző, aki igenis új idők új hangjára akar rátalálni. Nem elégszik meg az ismert klisékkel, hanem tényleg azt akarja megírni, amit még senki. Azzal a plusz erénnyel, hogy páratlanul mélyen, tudományos alapossággal ismeri a hagyományt" - fűzte hozzá.
A karmester nem titkolta, hogy Arthur Koestlerről elég keveset tudott korábban. "Pedig fantasztikus az élete: a XX. század elején született Budapesten. Író, újságíró, tagja annak az irodalmi körnek, amelynek Radnóti, Ignotus, József Attila is. Elkerül Bécsbe, megismerkedik a cionizmus eszméjével, Palesztinába megy, de csalódik. Berlinben megismerkedik a szocializmus eszméjével, a Szovjetunióba megy és csalódik. Spanyolországban részt vesz a polgárháborúban. Elkapják, halálra ítélik. Olyan személyiségek közbenjárására engedik el mint Einstein és Orwell. Amerikába emigrál és csalódik. Végül Angliában telepszik le, ott lesz betegen, idős emberként öngyilkos."
"Mi pedig azzal szembesülünk," - fűzte hozzá - "hogy egy évtized sem telt el az új évezredből, és szinte ugyanezekkel a kudarcokkal, csalódásokkal terhes az életünk.
Bár a darabot a Sötétség délben ihlette, szövegkönyve eredetileg német nyelven íródott, így a Koestler-könyv német fordításának címét (Sonnenfinsternis), Magyarországon pedig ez utóbbi magyar megfelelőjét (Napfogyatkozás) kapta. Az opera azonban nem a regény színpadi adaptációja, hanem olyan események története, amelyek megtörténtek vagy akár meg is történhettek volna. A műben, melyben 1914-től 1983-ig - az író gyermekkorától egészen öngyilkosságáig - filmszerűen peregnek az események, Koestlert a kortárs operában először színpadra lépő Perencz Béla személyesíti meg, aki végig színen lesz, és reagál a többi szereplő megszólalásaira.
Forrás: MTI