A fertődi Esterházy kastélyban megelevenedett a 250 évvel ezelőtti barokk főúri világ az új, Esterházy „Fényes” Miklós és tündérvilága címet viselő kiállításon. 2009 ráadásul Haydn éve, szóval lesz mit nézni-hallgatni Fertődön.
Látványelemekkel, zenei betétekkel, díszletszerű egyedi belsőépítészeti elemekkel, izgalmas játékos megoldásokkal, valamint a barokk ünnepek animációs feldolgozásával elevenedik fel az új időszaki kiállításon a 250 évvel ezelőtti korszak, Esterházy „Fényes" Miklós tündérvilága, valamint udvari komponistája Joseph Haydn itt töltött korszaka.De kicsoda Fényes Miklós?
Senki nem gondolta abban az időben, hogy egyszer bátyja, Pál Antal herceg helyébe fog lépni - mivel a hercegi címet és a majorátus feletti rendelkezési jogot a család törvényei szerint az elsőszülött fiú örökli. Szinte természetes volt éppen ezért, hogy a katonai pályát választotta, s hamar meg is mutatkozott benne az Esterházyak híres jellemvonása, a zseniális hadvezetői tehetség.
Pályafutása az osztrák örökösödési háborúban a sziléziai hadszíntéren kezdődött, s először mint lovaskapitány szolgált a Pálffy Regimentben, majd az Esterházy Huszárezredhez helyezték át. 1744-től lett a Gyulay Huszárok ezredese, 1747-től pedig tábornok és főstrázsamester. 1753-tól az 1741-ben fölállított 33. Esterházy Gyalogezred tulajdonosa és parancsnoka, egészen haláláig. Ezrede élén részt vett a hétéves háború egyik döntő ütközetében, a kolini csatában, s itt mutatott érdemeiért kapta meg a Mária Terézia Rend lovagi fokozatát. Altábornaggyá az Odera-Frankfurt melletti kunersdorfi csata után léptették elő, és ismét kitüntették: a Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét kapta meg.
Esterházy Miklós 23 évesen házaodott össze Ungnad Mária Erzsébet Weissenwolf grófnővel, akivel a süttöri kastélyban rendezték be nyári rezidenciájukat. Összesen hat gyermekük született - közülük az 1747-ben született Ferdinánd csak néhány napot, Alajos pedig alig tíz hónapot élt.
1762-ben Pál Antal váratlanul meghalt, így Miklós örökölte a hercegséget, s ezzel az ország leggazdagabb főurává vált. 1720-ban Hg. Esterházy József irányításával megkezdődött az Esterházy kastély építése (a vadászházból alakították át). Eszterháza neve először Miklós herceg levelében olvasható, úgy hívták: "Schloss Eszterháza". Miklós a „Fényes” jelzőt elsősorban pompakedvelő magatartásáért kapta. A herceg 1790-ben Bécsben halt meg.
Pompa, kultúra, a magyar Versailles
A kastély 1768-1790 között élte fénykorát. 1773-ban Mária Terézia Eszterházára látogatott, ekkor állítólag szánkázni szeretett volna, Miklós teljesítette kívánságát.
Eszterháza a kor kulturális életében rendkívüli szerepet játszott. Európában számos francia, angol, német nyelvi leírás jelent meg Eszterházáról az "Eszterházi vigasságokról". Kulturális intenzitását is mutatja, hogy az ország első két állandó színháza is az Esterházy család rezidenciáján épült. Haydn, a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzője csaknem két évtizedet töltött a művészeteket támogató Esterházy Miklós herceg szolgálatában.
Tündéri
2009-ben e jeles zenész halálának 200. évfordulója van. Az Esterházy-kastélyegyüttesben az évfordulós események közé illeszkedve időszaki kiállítás dolgozza fel és mutatja be a Mária Terézia (1740-80) szűkebb főnemesi környezetébe tartozó Esterházy „Fényes” Miklós herceget, hangsúlyosan a mecénást, aki főúrként nyitott teret Haydn munkásságának, valamint udvarát, az eszterházai „tündérvilágot”.
A fényűző uralkodói udvarokhoz hasonlító kastélyt építő herceg, valamint udvari zeneszerzője korszakát zenei betétek, látványelemek idézik fel. A kiállítás legizgalmasabb részében a barokk vigasságokat megidéző animáció segítségével térben és időben is érzékelhetik a látogatók, hogy milyen lehetett egy barokk ünnep pompás tűzijátékkal és látványelemekkel. A Magyarországon kuriózumnak számító animáció mellett meghökkentő, díszletszerű és játékos megoldásokkal invitálják időutazásra a vendégeket. A kiállításon szereplő kollekció számos darabja először kerül a nyilvánosság elé, a kiállítás 2010. szeptember 30-ig lesz látható.
És aki át szeretné élni a tündéri élményt, akár több éjszakát is eltölthet a kastélyban, a történelmi lakosztályokban! Az időszaki kiállítás ideje alatt számos családi és gyerekprogram várja az érdeklődőket.
Fertőd
1950. május 16-án vette fel Eszterháza a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel - Süttör volt az ősibb település, az oklevelek nevének több változatát őrzik. A kastély mellett izgalmas látvány a Fertő-Hansági Nemzeti Park értékes és ritka növény és állatvilága.
A településen továbbá két római katolikus templom - a neogót stílusú Szent András (Süttör) és az 1986-ban épület Szent Kereszt (Eszterháza) - található, melyet a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Udvardi Erzsébet oltár, és stációképei díszítenek.
A közelmúltban restaurált kastélykápolna Europa Nostra-díjat kapott.
A közelben lévő Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, a Fertő tó és környékét, a Fertő-menti településeket a környezeti szépségük, kulturális, kultúrtörténeti értékeik miatt 2001-ben az Unesco a "Világörökség" részévé nyilvánította.
Hogyan jutunk oda?
Autóval az M1-es autópályáról a 85. számú főútra kell letérni. Vonatok a Déli és a Keleti pályaudvarról indulnak.
Kinek ajánljuk?
Nem kizárólag a komolyzene-rajongóknak: a kastélyban eltöltött éjszaka kicsiknek, nagyoknak egyaránt izgalmas (esetenként még hátborzongató is) lehet!
Hol szálljunk meg?
Szállásokat az itthon.hu-n találunk.
