Amikor egy egészségügyi gondunk nyomába eredve egyik szakrendelésről a másikra járunk, ahol az orvosok nagy igyekezettel vizsgálják különböző szerveinket, gyakran érezhetjük azt, hogy bár testrészeinkről egyre több adat áll rendelkezésre, rólunk mégsem tudnak semmit az orvosok. Mint személyiségek, megszűntünk létezni, csak diagnosztizálandó betegség, egy halom gyanús szerv vagyunk. Megnyugtató, hogy egyre több olyan orvos van, aki nem csak a betegséget, de az embert is látja.
A szó a görög holos szóból ered, amely azt jelenti "egész". Az ókorban a tudomány embere még egységként tekintett a világra és benne az emberre. Akkoriban még nem specializálódott mindenki szűk szakterületekre, a filozófia, a természetismeret és az emberismeret nem vált szét külön tudományokra. Nem volt ritka, hogy a nagy filozófusok (Empedoklész, Démokritosz) orvosi tudással is rendelkeztek. Az ókori görögök szerint a betegség a harmónia hiánya, az egészség helyreállításának kulcsa pedig a megbomlott arányok rendezése.
Hippokrátész
A test és lélek egységként való szemlélése jellemző volt Hippokratészre, de Ázsiában is mind a hagyományos kínai, mind az indiai ájurvédikus orvoslás évezredek óta tartalmazza ezen alapvető szempontot. A modern korban megjelent holizmus gondolkodásmódját áthatotta a középkoron átívelő antik hagyomány, amelyet felerősített Rousseau természetfelfogása. A holisztikus gondolkozás közvetlen előfutárainak tekintik az Egyesült Államokban a hetvenes években megjelenő „new age” mozgalom, a humanisztikus pszichológia követőit is, de termékenyítőleg hatottak a kultúrantropológia a népi gyógymódok és a spirituális nézetek is.
A Holisztika olyan szemléletmód, amely kísérletet tesz a jelenségek eredendő komplexitásának megértésére. Magva -az analitikus felfogással szemben- az az elképzelés, hogy az egész nem azonos a részek összegével, hanem egy új minőség; továbbá, hogy a részek csak az egészhez való viszonyukban nyernek értelmet. Az emberben a testi, lelki és szellemi tényezők szoros egységben és kölcsönhatásban működnek. Nem képzelhető el egyik változása anélkül, hogy ne hatna ki a másik két tényezőre.
„A mai orvostudományban nagyon nagyfokú a specializálódás, de szükség van az egységes szemléletre is, mert az embernek nemcsak szíve, mája, tüdeje van, és ezek nem is egymástól függetlenül működnek” – mondja Hovanecz Anikó. „A DIMENZIÓ Egészségközpontban arra törekszünk, hogy az embert egészben lássuk. Vizsgáljuk az életmódját is, azt, hogy milyen munkát végez és minden olyan faktort, ami befolyásolhatja az egészségi állapotát. Ezeknek megfelelően személyre szabott tanácsokat adunk akár a betegségével kapcsolatban, akár az életmódjával kapcsolatban.”
A holisztikus szemléletet gyakrabban halljuk az alternatív gyógymódokkal kapcsolatban emlegetni. Kíváncsiak voltunk, hogy egy belgyógyász szakorvos, hogyan viszonyul a természetgyógyászathoz. Kérdésünkre Hovanecz Anikó elmondta, hogy szerinte ezek elől sem szabad elzárkóznia egy orvosnak, hiszen segíthetik a holisztikus gondolkodást.
„Bár az egyetemen az úgynevezett nyugati orvoslást tanultam, később a természetgyógyászattal is foglalkozni kezdtem, pontosan azért, mert azt tapasztalom, hogy a hagyományos nyugati orvoslás számos kérdésre nem tud megfelelő választ adni. Fejlett az eszközös diagnosztika, sok hatékony gyógyszerrel rendelkezünk, de a megelőzés, az akut betegségből, vagy a műtét utáni felépülés, a rehabilitáció, a krónikus betegségek kezelése sok kívánnivalót hagy maga után. Viszont vannak olyan alternatív lehetőségek, amelyekkel lehet javítani az emberek állapotán és itt felsorolhatjuk akár az akupunktúrát, a fitoterápiát és a jógát is” - fejti ki véleményét a doktornő.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon egy orvos bármilyen szakterületen is dolgozik, van-e minden esetben lehetősége arra, hogy a holisztikus szemlélet mellett döntsön. „Aki akar, az tud holisztikusan gondolkodni” – válaszolja a DIMENZIÓ szakembere. Ha például az urológus vesekövet talál, akkor megtalálhatja a kialakulás okát. Ki lehet terjeszteni a figyelmet a táplálkozási problémáktól kezdve, a társkapcsolati gondokig akár. Ez nem szakterület függő, bármikor lehet az emberre koncentrálni és nem csak a betegségére.
