Nicolas Sarkozy egy újabb remek ötletével alaposan felkavarta a francia közvéleményt. Átültethetők-e a nemzet nagyjai? A közönyös Camus nem forog a sírjában, nem érdekli az egész, megvan mindene.
A francia elnök múlt csütörtökön Brüsszelben egy újságírói kérdésre árulta el, hogy már felvette Camus családjával a kapcsolatot, mert az ő belegyezésük nélkül nem tudja megvalósítani ötletét. Az író fia szerint viszont az elnöki ajánlat szöges ellentétben áll A lázadó ember szerzőjének szellemiségével. A visszavonultan élő Jean Camus nem kívánta nyilvánosan kommentálni az átszállítás ötletét, de környezete tudatta: attól tart, hogy Sarkozy kisajátítaná magának apja emlékét.
"Ha nem akarja, nem szállítjuk át" - kommentálta az elnöki hivatal egyik tanácsadója a Le Monde hétfőn délután megjelent számában a Camus-fiú üzenetét. A lap úgy tudja: Sarkozy bejelentése előtt az elnök egyik tanácsadója kétszer is találkozott az író fiával, hogy meggyőzze apja Panthéonba szállításának elfogadásáról.
Albert Camus lánya, aki az író morális jogainak kezelője, szintén visszafogott a kérdést illetően. A France Inter rádiónak adott interjúban Catherine Camus úgy vélte, hogy "valakinek, aki megpróbált minden olyan emberért megszólalni, akinek nem volt hangja, a Panthéonba való átszállítás nagyon szép szimbólum lenne. "Klausztrofóbiás volt. Tudjuk, hogy nem szerette a nagy ceremóniákat. Ezért nem könnyű a kérdés" - tette hozzá. A Le Monde szerint a Nobel-díjat is csak azért fogadta el a Közöny szerzője 1957-ben, mert anyagi nehézségekkel küszködött, és így kívánt válaszolni a szülőföldjét, Algériát ért támadásokra.
Olivier Todd, a filozófus-író életrajzírója sem támogatja az ötletet. Szerinte "az ikon bepiszkítására" készül a politika. Jean Daniel, a Le Nouvel Observateur című baloldali politikai hetilap alapítója, az író lányának barátja szerint békén kellene hagyni Camus-t ott, ahol most nyugszik, Lourmarinban, amelyről sokat írt. Véleménye szerint az átszállítás gondolata ellentétben áll a Camus által képviselt értékekkel.
"Camus, A lázadó ember szerzője, a mérték heroizmusáé. Nem úgy látom, hogy a Panthéon a mérték heroizmusát dicsőítené. Camus teljesen libertariánus volt. A totalitarizmus tagadása ellenére soha nem lett centrista vagy jobboldali" - mondta az újságíró a Le Monde-nak.
Albert Camus, az egzisztencializmus egyik meghatározó alakja, 1960. január 4-én, 47 éves korában autóbalesetben hunyt el.
Forrás: MTI
