Német-egyiptomi tárgyalások kezdődnek hamarosan Nofertiti (Nefertiti) királynő mellszobráról Kairóban. A Porosz Kulturális Örökség Alapítvány közlése szerint Friederike Seyfried, a berlini Egyiptomi Múzeum igazgatója és Zahi Havasz egyiptomi főrégész decemberi tárgyalásain a 3500 éves mészkő büsztről is szó esik majd, részleteket azonban nem árult el az alapítvány szóvivője.
A Nofertiti (Nefertiti) mellszobor az október közepén újra megnyílt berlini Új Múzeum fő attrakciója. Egyiptom újra és újra követeli a büszt visszaszolgáltatását hazájába. A szenzációs leletet James Simon berlini mecénás 1913-ban szerezte meg Egyiptomban Ludwig Borchart régész feltárásai nyomán. Az egyiptomi kormány már a múlt század húszas éveiben visszakövetelte Berlintől a mellszobrot. A harmincas években Hermann Göring birodalmi marsall más egyiptomi műkincsekért cserébe vissza akarta adni a szobrot, de szándéka Hitler vétója miatt meghiúsult. A náci diktátor ugyanis rajongott az "ékszerért", amelynek Albert Speer, Hitler főépítésze "Germánia világfővárosban" múzeumot akart építeni, benne külön kupolás csarnokkal Nofertiti (Nefertiti) számára.Ehelyett a légitámadások miatt a szobrot a porosz Állami Bank pincéjében kellett biztonságba helyezni. Később a mellszobor a berlini állatkert óvóhelyére, majd onnan egy sóbányába került a türingiai Kaiserrodába, ahol aztán az amerikaiak vették birtokukba.
A háború utáni évtizedekben ismételten feszültség támadt az egyiptomi és berlini múzeumok között. Az utóbbi években például 2003-ban, amikor az egyiptomiak arra panaszkodtak, hogy "Nofertete Berlinben nincs eléggé biztonságban". A kölcsönös ellenségeskedés odáig fajult, hogy Zahi Havasz, a kairói régiségekért felelős egyiptomi főtisztviselő állítólagos műkincscsempészéssel vádolta meg a berlini Egyiptomi Múzeum akkori igazgatóját, Dietrich Wildungot és nemzetközi elfogatóparancs kiadását szorgalmazta ellene, amire azonban nem került sor.
Nofertiti (jelentése: "a szépség megérkezett") a XVIII. dinasztia idején uralkodó IV. Amenhotep, a későbbi Ehnaton fáraó felesége volt. Életét és sorsát számos rejtély övezi, ahogy semmi biztos nem ismert családjáról sem.
A büszt egy szobrásztanulmány, amely Thotmesz egyiptomi szobrász amarnai műhelyéből származik.