Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Mégis fény derülhet a világegyetem leghatalmasabb titkára?

Mégis fény derülhet a világegyetem leghatalmasabb titkára?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 11. 25.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Már ellentétes irányban is keringetik a protonnyalábokat a 14 hónapnyi szünet után újra működőképessé tett nagy hadronütköztetőben - számoltak be a CERN tudósai. Ez újabb lépés afelé, hogy a 10 milliárd dolláros szerkezet, a világ legnagyobb részecskegyorsítója újra teljesen működőképes legyen.

A cél az, hogy a protonnyalábokat a fénysebességhez közeli sebességgel ütköztessék egymásnak, ami által újra lehetne alkotni a közvetlenül az ősrobbanás utáni körülményeket. Ennek során új elemi részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával az anyag tulajdonságait és a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni a fizikusok - közölte Steve Meyers, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) egyik igazgatója.

Mi az LHC?

Az Univerzum keletkezésének titkait segít megfejteni a világ legnagyobb részecskegyorsítója. A 27 kilométeres földalatti köralagútban eddig kivihetetlen kísérletek válnak megvalósíthatóvá. Így a kutatók az anyag eredetére, a sötét anyag mibenlétére kereshetik a választ, s megtudhatják, hogy milyen állapotok uralkodtak az Univerzumban röviddel annak keletkezése után. Hogy megválaszolják ezeket a kérdéseket, a csaknem a fény sebességével (a fény sebességének 99, 9999991 százalékával) száguldó két protonnyalábot az alagút négy pontján ütköztetik. E pontokon négy óriásdetektort helyeztek el, amelyek "figyelik" az ütközés során keletkező részecskéket. A tudósok az ütköztetések "törmeléke" között új részecskéket remélnek felfedezni, amelynek révén alapvetően új információhoz juthatnak a világűr természetéről, s arról, hogy hogyan jött létre az Univerzum.


Az ütközés energiája 14 terraelektronvolt (TeV), ami hétszer nagyobb, mint amit a világ jelenlegi legnagyobb gyorsítójában, a Chicago mellett működő Fermilab Tevatronján elértek. Ami különlegessé teszi a nagy hadronütköztetőt az az, hogy ez az energia a porszemnél ezermilliárdszor kisebb terültre összpontosul. Az energia ily nagyfokú koncentrációja révén újrateremtődnek az ősrobbanás (a Big Bang, avagy a "Nagy Bumm") után közvetlenül kialakuló feltételek.

A kutatók reményei szerint a nagy hadronütköztető révén megtalálhatóvá és tanulmányozhatóvá válik a modern fizikai elméletekben a részecskék tömegének kialakulásáért felelős Higgs-bozon. Ezen kívül esetleg választ kaphatnak olyan kérdésekre, mint a gravitációs erő relatív gyengesége, a térdimenziók száma, vagy az úgynevezett szuperszimmetria. Utóbbi elmélet azt feltételezi, hogy minden ismert részecskének létezik egy eddig még fel nem fedezett nagytömegű szuperpartnere.

A nagy hadronütköztető segítségével méréseket végezhetnek az úgynevezett B-mezonokkal is, amelyek révén esetleg megfejthető az anyag és az antianyag közötti különbség.

A létesítményben hatezernél több tudós dolgozik, s a kísérletek 10 milliárd dollárba, azaz 1692 milliárd forintba kerülnek. A gyorsító egy 27 km kerületű kör alakú föld alatti alagútban helyezkedik el, a felület domborzati viszonyaitól függően 50-150 méter mélyen. A korábbi nagy elektron–pozitron ütköztetőgyűrű (LEP) alagútját hasznosítja újra. A 3 méter átmérőjű alagút négy helyen keresztezi a svájci–francia határt, hosszának legnagyobb része francia területen fekszik. Az ütköztető maga ugyan föld alatt fekszik – mivel így csökkenthetők a területbérleti díjak és a mérést zavaró kozmikus sugárzás – több felszíni épület van amelyek az olyan kiegészítő berendezéseket tartalmazzák, mint a kompresszorok, ventillátorok, vezérlő elektronika és a hűtőtelep. Működése során nagyjából 80 állam 7000 fizikusa fog hozzáférni az LHC-hez.

Forrás: MTI

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Űrkutatás Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
  • Benson Boone letarolja a nyarat – itt az új album és videóklip Benson Boone letarolja a nyarat – itt az új album és videóklip
  • A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep! Együtt lenni jó – újra itt a Kispesti Városünnep!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr637864746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard