Parányi rovarok is lehetnek olyan okosak, mint a sokkal nagyobb állatok, pedig agyuk legfeljebb akkora, mint a gombostű feje. Az agy mérete és az intelligencia közötti összefüggésre vonatkozó új vizsgálatok eredményeit a Current Biology közölte.
Az átlagos emberi agy 1,25-1,40 kilogramm, ez mintegy 85 milliárd idegsejtnek felel meg. Lars Chittka és Jeremy Niven brit kutatók azt vizsgálták, hogy az agy nagysága és a gondolkodási képesség között milyen a kapcsolat, mire használjuk, ha több idegsejt van a fejünkben.
Az agyszövet súlyának növekedése bizonyos helyzetekben kétségtelenül növeli a gondolkodóképesség színvonalát is, de a nagyobb agyméret gyakran csak az idegrendszer bizonyos területeire vonatkozik. Főleg azoknál az állatoknál, melyek kiemelkedő érzékszervi képességek tulajdonosai, például rendkivüli a látásuk vagy a hallásuk, az érzékszerveket kiszolgáló agyközpontok növekedtek.
Ugyanez vonatkozik a többi élőlénynél jobban, pontosabban mozgó állatokra is. A nagyobb agyterület célja a jobb, megbízhatóbb működés. A kutatók szerint ezekben az esetekben az agy ténylegesen nem tud többet, csak ugyanazok az idegpályák ismétlődnek sokkal gyakrabban, mint a többieknél. Ez azt jelenti, hogy az ilyen állati agyban a látott kép nem különbözik számottevően, de sokkal részletgazdagabb.
A méhek parányi agya képes fölfogni, hogy valami azonos vagy különbözik, érzékeli a szimmetrikus és a szabálytalan formákat. Ilyen szempontból olyan intelligens, mint a kutya, pedig lényegesen kevesebb idegsejttel dolgozza fel az információkat.
A nagyobb állatoknak főleg azért kell több agyszövet, mert testüknek nagyobb arányai miatt több izomsejtnek vagy nagyobb térfogatú szerveknek a szabályozását kell biztosítani. A nagyobb agy nem biztosít automatikusan gyorsabb, jobb gondolkodást.
Forrás: MTI
