Húsz év után CD-n is megjelent a Dr.Beat bemutatkozó albuma. Az eredeti, 1990-es bakelitre úgy tekintettek a Depeche Mode klub rajongói, mint valami szent ereklyére, mely megszűnteti a köszvényt, és Velmentina zselé nélkül is belövi a sérót.

A Dr. Beat a Bonanza Banzai riválisa volt 1990-ben, és a dologban az a különösen izgalmas, hogy nem tudjuk, milyen lett volna a hazai zenei erőtér, ha néhány évig fej-fej mellett küzd e két zenekar. Persze, mindkét trió ugyanúgy a Tiko Time ébresztőórák csörgőhangjára és az özönvíz előtti Atari játékok effekjeire komponálta számait. 

Annyi lehetett talán köztük a különbség, hogy míg a korai Bonanza inkább a plebejus Budmil-érzést jelenítette meg, addig a DR. Beat – ma már így mondanánk – cool-abb, dekadensebb attitűdöt mutatott fel. Míg az egykori R-Go gida Clavier Charlotte énekesnő egy 1947-es vintage magazin címlapjára emlékeztetett, addig 1989-ben Kovács Ákos még fiatal legényke volt. 

Aztán a Bonanza győzött, elsöprő fölénnyel, ami azért sem volt nehéz menet, mert a Dr. Beat a bemutatkozó lemeze után nem sokkal egyszer csak eltűnt a színről. De ha igazságot kéne tennünk, azt mondhatnánk: a Garam Péter, Szilágyi Gábor és Clavier Charlotte alkotta trió nem volt jobb a Bonanzánál, ugyanaz a félamatőr báj jellemezte őket, mint abban az időben minden második szakközépben ügyködő csapatot. 

Zeneileg tehát egyformán teljesített a két trió, de ha összevetnénk az Induljon a Banzai! című Bonanza-lemezt a debütáló Dr. Beat-albummal, feltűnik, hogy a Dr. Beat többet lopott az akkor konjunkturális electric body music irányzatból, míg a Bonanza a korai időkben inkább a Depeche Mode felé orientálódott. Itt-ott merészebbek voltak a Dr. Beat-szövegek a Bonanza verseinél („Valami bizarr dolog, perverziás, beteg vagyok, nem is vitás”), ugyanakkor őket is jellemezte a tinédzsereket megszólító tematika (Házibulik, Iskola), ahogy Kovács Ákos kisegyüttesét is. 

Nehezen védhetőek e sorok: „ Iskola/ Tömik a fejed,/ Fizika, kémia / Iskola, iskola, óóó, Nem érdekel a pedagógia. /Tételek, képletek, /Bárgyú oktatás, /De az élet tőled gyakran mást kíván. /Becsengetés,/Jön a feleltetés/ És érzed, a hóhér megint téged néz.” Aztán: nem képzett a hangja sem Szilágyi Szikónak, sem Charlotte-nak - ez is nehezíti a befogadást. Szikó egy az egyben úgy énekel, mint Hegyi Zoltán 1988-ban a Sexepilben, de ez legyen a legkevesebb. 

De akkor mitől izgalmas ez a lemez? Nos, mindenképpen kordokumentum, annak az időszaknak a héttérzenéje, amikor már a konyhákból kiszellőzött a mexikói melegszendvics krém illata, és már nem Garzon teát szürcsöltünk a Tövismadarakat bámulva, hanem Sir Mortont. A Dr. Beat elsősorban attitűd-zenekar volt, Charlotte-tal az élen olyannak tűntek, mintha egy párizsi art fashion show-ból ugrottak volna át Pestre, hogy videó installációkat készítsenek egy fashion performance-hez az újpalotai lakótelepen, mert 1990-ben épp a világ minden részén Kelet-Európa volt a menő.