Szeged mellett, az Öthalmi dombon régészeink olyan leletet találtak, ami talán kihagyhatatlan lesz az ezután nyomtatandó tankönyvekből. Értesüljön róla most!
Az egykori szovjet katonai gyakorlótér hathektáros területén összesen nyolc honfoglalás kori sír került elő, ebből hat lovas sír, amelybe a harcossal együtt eltemették lovának koponyáját is - mondta a Paluch Tibor ásatásvezető régész a feltárásról tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a másik két sír egyikébe egy asszonyt, a másikba egy gyermeket temettek.
Az egyik lovas sírban a halottra arany szem- és szájfedőt helyeztek, a vékonyra kalapált aranylemezek szerepe az volt, hogy letakarja a halott lelkét. Ugyanebben a sírban a harcossal együtt eltemetett ló szemére itáliai ezüst pénzérmét tettek. Az arany szem- és szájfedő ritkaságnak számít a Kárpát-medencében, hasonló leletre csupán egyszer, a hatvanas években Eger közelében bukkantak a magyar régészek - közölte a szakember.
Zombori István múzeumigazgató elmondta, hogy az Öthalmi domb ismert régészeti lelőhely, már a Szegedet romba döntő nagy 1879-es árvíz után találtak itt honfoglalás kori sírokat. Ekkor a területről 1,5-2 méternyi homokot termeltek ki, az így nyert nyersanyaggal töltötték föl a város területét. Az irodalmi adatok alapján számos honfoglalás kori sírra bukkantak ekkor, feltételezhető tehát, hogy a környezetéből kiemelkedő terület fontos temetkezési hely lehetett.
Egészen a XIX. századi folyószabályozásig a térség a Tisza vízjárta területe volt, így az itt élők a magaslatokra telepedtek le. Ezért nem véletlen, hogy a Móra-múzeum régészei a leendő homokbánya területén indított megelőző feltárás során összesen négy korszak nyomaira bukkantak: a honfoglalás kori sírokon kívül előkerültek leletek a felső-paleotikumból, a vaskorból és az Árpád-kor utáni időszakból is - közölte a szakember.
Forrás: MTI
